Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében A Dunántúli Református Egyházkerület Torkos Jakab által készített egyház- látogatási jegyzőkönyve szintén 1747-ben keletkezett.68 Ez ajegyzőkönyv hasonlít Padányi vizitációjához, hiszen előre megállapított kérdéssor alapján rögzítette az adatokat. Ennél a forrásnál is a vallásfelekezeti összetételre vonatkozó adatokat emeltük ki és vizsgáltuk. A szöveg információtartalma sajnos annyiban szegényebb, hogy nem jegyzett fel lélekszámokat, csupán azt, hogy tisztán református településről van-e szó, vagy élnek ott evangélikus hívők is. Ebből az is kitűnik, hogy a katolikus felekezet tagjait meg sem említette, vagy inkább meg sem említhette Torkos. A püspök 13 református Fejér megyei települést69 írt össze, evangélikus lakosságot jegyzett fel például Csórón. Ez a település azért érdekes, mert Padányi csak katolikus és református lakosságot tüntetett fel.70 Padányi püspök vizitációjának következményeként 1746 és 1750 között 11 településen vették el a kálvinisták és lutheránusok, sőt egy esetben a görögkeleti rácok71 templomait illetve oratóriumait.72 Ezt a tényt erősítette meg a dunántúli evangélikus gyülekezetek 1750. évi Fábri Gergely püspök által készített névj egyzé- kében Vajtánál az a bejegyzés, amely szerint magyarok és szlovákok lakta falut templomától 1746-ban megfosztották.73 A megye református egyházközségeire vonatkozó 1754-es adatok alapján Földváry térképe szerint a Dunamelléki Egyházkerületben 21 református közösség tudott fennmaradni.74 68 1747. május 26,-június 12. között 52 gyülekezetét vett fel a püspök a jegyzőkönyvbe. A vizitá- ciót ismerteti és elemzi: Szabó (1990) 46-53. 69 Csór, Falubattyán, Füle, Felegres, Kálóz, Keresztes, Kiskeszi, Polgárdi, Soponya, Szabad- battyán, Szentmihály, Szilasbalhás, Tác. 70 Lásd az 1. számú táblázatot. 71 Sóskút. 72 Csór, Vajta (1746), Mór (1748), Csákberény (1749), Pátka (1749), Csákvár (1750), Csurgó (1750), Füle (1750), Lovasberény (1750), Bodajk (1752), Padányi 1752-es a Szentszékhez szóló jelentése. Hornig (1903) 285. 73 A másik ide tartozó, még élő evangélikus egyházközség Tordas volt. Tordason is szlovák (Sla- vonica) evangélikus lakosság élt, és a Sajnovits család volt a birtokosa. Fábri Gergely által készített dunántúli névjegyzékben csak ez a két Fejér megyei település szerepelt. Payr (1910) 1.316. 74 Aba, Ácsa, Alcsút, Bicske, Cece, Csákvár, Etyek, F elcsút, Gyúró, Kajászószentpéter, Lovasberény, Mány. Pákozd, Pátka, Sárkeresztúr, Seregélyes, Sukoró, Tabajd, Velence, Vereb, Zámoly. Földváry (1898) II. 283-284. Térkép melléklet. 207
