Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében A hívekről felvett kérdőpontok bizonyultak a legérdekesebbnek és legértékesebbnek témánk szempontjából. A nemzetiségre, beszélt nyelvre, vallásfelekezetre vonatkozó kérdések mellett vizsgálták, hogy a katolikus népesség az akatolikusokkal vegyesen élt-e? A protestánsoknak volt-e prédikátoruk, tanítójuk? Voltak-e vegyes házasságok és az abból született gyerekeket milyen vallásban nevelték? Az anyaegyházközségeket és a hozzájuk tartozó filiákat tekintve nyolcban említettek jelentős számú (plurimi, muhi) kálvinistát.57 Csak a Tárnok filiájaként szereplő Zámor puszta esetében tüntettek fel a 9 katolikus lakos mellett 16, a jelentős katolikus többséggel bíró Adonyban és Bodajkon 10 illetve 159, valamint Mórnon és filiáján Ondódon (ma Pusztavám) 174, illetve 8 református vallású lakost. Másutt csupán olyan fogalmi kategóriákat olvashattunk, mint plurimi, multi, illetve a kisebbség megjelölésére pauci kifejezések. A megye nyugati és déli területein Falubattyán és Szentiván településeken tisztán református lakosság élt.58 Számszerű adatokat leginkább az evangélikus vallásfelekezet tagjairól közölt az összeírás. Ezeket az adatokat a helységek vizitációi végén szereplő status ani- marumok kiegészítéseként tűntették fel.59 Ennél a felekezetnél is előfordultak azonban nem számszerűsíthető kategóriák. Az evangélikus népesség a megye északi harmadában telepedett meg, az összeírás szerint számosán (multi) éltek a váli egyházközséghez tartozó Gyúrón, valamint Iszkaszentgyörgy filiáján Csurgón, Csákváron, illetve a móri egyházközséghez tartozó Ondódon. Ez utóbbi településen 196 főt írtak össze. A kevés (pauci) meghatározás szerepelt a megye déli területén fekvő Perkáta és Vajta egyházközségekhez tartozó filiák esetében. A jegyzőkönyveknek a hívekre vonatkozó részei további részleteket is elénk tártak a protestánsokra vonatkozóan. Több település esetében olvashattuk, hogy a nemesi közbirtokosok református vallásúak, katolikus cselédekkel, bérlőkkel, vagy pásztorokkal.60A Fejér megyei nemesség részéről két kérelem is filiája. Hornig (1903) 279-280. Kálozt a székesfehérvári ferencesek adminisztrálták 1747-ben, a reformátusoknak prédikátoruk és tanítójuk volt. MNL OL X 4439.10493d. Soponyáról pedig azt olvashattuk, hogy katolikusok nem voltak. „Catholicustis nullus observatur” MNL OL X 4439. 10493 d. 57 Plurimi szerepelt: Bicske, Csákvár, Lovasberény, Pátka, Vál, multi: Ácsa, Csór. 58 MNL OL X 4439. 10493d. 59 Összesen 20 településnél szerepelt a lutheránusok száma. 60 Pázmánd filiájánál Gárdonynál ez olvasható: „Hujus Prcedíi Compossessores omnes sunt Acatholici Helvetica Confessionis addicti propter tamos famulos ancilles et oppilones Catholicas", Vál filiája Baracska: „Hujus Prcedium Compossessores (exepto unico Catholico) omnes sunt Helvetica confessionis addicti, habent tarnen famulitium Catholicum et etiam aliqui Arrendatores sunt Catholici" Hasonló megfogalmazások szerepelnek Bárok, Csabdi, Felcsút esetében, amelyek Bicske filiái voltak, 205
