Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Sztana-Kovács Adrienn A legkorábbi - a megye vallásfelekezeti viszonyairól képet adó - forrás nem egyházi, hanem világi eredetű: Bél Mátyás evangélikus lelkész nagyszabású országismereti munkájának kéziratos példánya.41 A kézirat az 1720-as évek vége és 1731 között keletkezett. Kezdetben a településeknél a nemzetiségek mellett a vallásfelekezeti adatok is szerepeltek, de a Kamara felszólítására Bél kihúzta ezeket.42 Az országleírás nem tartalmazott számadatokat, csupán felsorolta a felelhető vallásokat.43 Az összesen 39 magyar nemzetiségű település közül 21 településen csak reformátusok éltek, 4 településen vegyesen laktak a különböző felekezetűek. A katolikus vallás leginkább a német44 és a szlovák45 betelepülőkhöz volt köthető a forrás alapján. Ez alól csak Tordas jelentett kivételt, ahova evangélikus szlovákok települtek.46 A Thracicus szóval lejegyzett délszláv népcsoport élt Sóskút, Ercsi, Pentele, Perkáta és Érd településeken. Tárnok község leírásában rác47 megnevezés szerepelt, de feltételezhető, hogy valamennyien az ortodox egyházhoz tartoztak, ahogy az Érdnél volt olvasható.48 Térképen ábrázolva a fenti adatokat, jól kirajzolódott a protestáns felekezetek túlsúlya. Ezt látszott alátámasztani közvetve egy másik forrás is, amely becsült adatokat tartalmazott a vallásfelekezetek arányairól 1722-ből.49 A táblázat készítője a katolikusok és akatolikusok arányát l/3 és 2/3 arányban határozta meg. Az első fennmaradt egyházi forrás a veszprémi egyházmegye egyházközségeinek helyzetét felmérő összeírás 1734-ben, Bél országleírásával egyidőben keletkezett. A számba vett települések közel azonosak.50 Az összeírás az egyes egyházközségek állapotát igyekezett felmérni. A katolikus pap személye, kép41 Bővebben Tóth (2007). Fejér megyére vonatkozó elemzést lásd Kovács Adrienn (2011b). 42 Tóth (2007) 70. 43 A kézirat 56 települése közül 31 esetében sikerült a különböző egyházközségekre vonatkozó adatokat elolvasni, vagy a visszautalások miatt valószínűsíteni. A kézirat jelzete: EFK Hist. I. e. Ezúton is szeretném megköszönni Tóth Gergelynek önzetlen és baráti segítségét, aki a forrásra a figyelmemet felhívta, a szövegolvasást ellenőrizte és kiegészítette. 44 Mór EFK Hist I. e. 87. r., Ácsa Uo. 80. r., Érd Uo. 82 v.. Csíkvár esetében a magyar lakosság református volt, a külön kiemelés miatt valószínűnek tűnik, hogy a németek itt is a katolikus egyházhoz tartoztak. Uo. 85. r. 45 Pázmánd uo. 79. r., Ide 1715-től telepítenek szlovákokat. Acsády (1896) 326., Ráckeresztúr EFK Hist. I. e. 80. v., Gyúró uo. 81. r. 46 Padányi Biró Márton 1747-es vízitációja. MOL X. 4439. 47 Rasciani EFK Hist. I. e. 81. r. 48 Thraces ritu Graeci EFK Hist. I. e. 82. r 49 Ez a forrás a Dunántúl megyéinek katonaképes lakosságát becsülte meg, kitérve a felekezeti arányokra is. Fejér megyében a fegyverképes férfi lakosságot 9000 főre tette. De ellentétben a többi megyével Fejér megyénél nem tűntetett fel sem rácokat, sem zsidókat. Czoernig (1857) 7. 50 Inota, Pentle és Csíkvár hiányzik az egyházi összeírásból, viszont Magyaralmás és Pentele nem szerepel Bélnél. SzPL no 117A/wv. A forrásra Hermann István hívta fel a figyelmünket. 202
