Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Sztana-Kovács Adrienn: Fejér megye 18. századi nemzetiségei és vallásfelekezetei az egyházi és világi források tükrében
Sztana-Kovács Adrienn is valamelyik új felekezet tulajdonába ment át. A lutheri és kálvini tanok terjedése nemcsak a jobbágyság, vagy városi polgárság soraiban, de a nagybirtokosok és a nemesek közötti is egyre nagyobb teret nyert. Az elhagyott, vagy a hódítóktól fenyegetett egyházi birtokokat nemegyszer az elegendő fegyveres erővel rendelkező földbirtokosok foglalták el.31 A visszafoglaló hadjáratok ismét kimozdították a népességet, és ez főként a Duna menti délszláv népcsoportokat jelentette. Nagy részük elhagyta a Dunántúl területét, de Carnojevic ipeki pátriárkával 1690-ben szerbek érkeztek a helyükre.32 Ennek ellenére Fejér megye 21 délszláv településéből 16 elhagyottá vált. A 18. század első felében a pesti ferences rendházhoz már csak Érd, Ercsi és Perkáta tartozott.33 1685-ben a Kamarai Adminisztráció adózási célból készített összeírása34 szerint 29 pusztát és 26 lakott településen 569 lakott és 726 lakatlan házat találtak. A fennmaradó 10 faluban csak 416 lakatlan házat tudtak összeírni. A megye teljes területére kiterjedő első összeírás, ugyancsak adózási célú, ún. dicális összeírás volt 1696-ban. Ekkor 4935 lakott települést írtak össze, 1459 parasztcsaláddal.36 A fenti források jellegéből következik, hogy a népesedéstörténeti vizsgálatok szempontjából szigorú forráskritikával kell kezelnünk őket, hiszen az adott körülmények között az emberek az összeírok hírére is könnyebben elhagyták a lakhelyüket, tehát az adatok semmi esetre sem tekinthetők teljesnek. tartozott: Aba, Cece, Falubattyán, Föveny, Hörcsök, Kálóz, Sáregres, Sárkeresztúr, Seregélyes, Szilas, Vajta, Vám. A térkép adatainak pontossága kétséges, a már ismert források alapján pl. Vajta a 15 éves háború alatt elnéptelenedett és a 18. századig nem települt újra. Földváry (1898) Mellékletek., 21. Az evangélikus községek száma jóval kevesebb és forrásadottságaik is jóval gyengébbek. Fejér megyében a 17. században Bodajk, Csabdi, Csurgó, Tordas voltak evangélikus egyházközségek. Payr (1924). 31 Palota várának urai ellen azért tettek panaszt, mert Podmaniczky János és Rafael a székes- fehérvári káptalan több faluját is a várhoz csatolták Szapolyai János halála után. A falvakat csak 1542 júniusában adták vissza, azután hogy Ferdinánd hűségére tértek, és miután az 1542. évi pozsonyi országgyűlés is felszólította őket, hogy két hónapon belül adják vissza az elfoglalt várakat, városokat és településeket a jogos tulajdonosaiknak. Szíj (i960) 86. 32 Utóbbiak az 1715. és 1720. évi összeírásban még vezetéknév nélkül szerepeltek. Nagy (i960) 86. A rácok betelepedéséről bővebben: Koroknai (1974). 33 Molnár (2003b) 175. 34 MNL OL E 156 U et C 10:2. Az összeírás a megye területének nagy részét lefedte, a Buda környéki területek kivételével. Nagy (i960) 84. 35 MNL OL E 158.1696. évi összeírás. Felhő (1970) 98-115. 36 833 jobbágy, 124 zsellér és 502 egyéb család. 200
