Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Siptár Dániel: A monasztikus szerzetesség megújulása a Veszprémi Egyházmegyében
A MONASZTIKUS SZERZETESSÉG MEGÚJULÁSA A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN Előttünk állnak tehát a Veszprémi Egyházmegye északi, korábban nem hódolt részén felélesztett három monasztikus szerzetesi intézmény főbb jellemzői, azok párhuzamai és különbségei egyaránt. A nagy török háború évtizedeiben azonban ezen a területen egy ferences kolostor is alakult, a Zala megyei Búcsúszentlászlón. A 3. táblázat lehetőséget nyújt arra, hogy ezt összehasonlítsuk az eddig tárgyalt apátságokkal, és így nyilvánvalóvá váljanak a kor szerzetességén belüli eltérő hangsúlyok. A területi és időbeli közelség mellett az a ferencesek esetében szokatlan tény is indokolja a párhuzamba állítást, hogy az említett kolostor nem városban, sőt Zirchez és Bakonybélhez hasonlóan még csak nem is lakott területen jött létre, hanem a Hetés és Sándorháza közötti mocsár szigetén.107 Széchényi Pál veszprémi püspök108 ugyanis 1694-ben az itt álló, korábban remeték által gondozott, Szent Lászlónak tulajdonított középkori Mária-kegyhelyet a ferences rend mariánus rendtartományára bízta.109 Az oklevél szerint Széchényi az odasereglő hívektől értesült, hogy a szóban forgó templomnál Mária nevében csodák történtek, ezért a nép üdvének szolgálata érdekében, Mária és Szent László kultuszának előmozdítására a mariánus ferencesekre bízta, felhatalmazva őket, hogy misézzenek, olvassák fel a Szentírást, prédikáljanak, gyóntassanak, valamint végezzék a többi szolgálatot is.110 Ebből jól látszik, hogy az alapítás elsődleges indoka egy zarándokhely egyházi ellenőrzésének megteremtése, a kultuszhely intézményesítése volt. A za- rándoklás szokása ebben az időszakban ugyanis értelmezhető egyfajta kiszakadási kísérletként a vallásosság egyházilag ellenőrzött keretei közül, miközben az egyházi hierarchia folyamatos küzdelmet vívott, hogy ezt a törekvést ellensúlyozva a búcsújáróhelyeket a maga felügyelete alá vonja.111 A búcsú- szentlászlói ferences kolostor megalakulása formáját tekintve tehát egyházi patrónus általi alapítás,112 de anyagi alapok nélkül, hiszen a veszprémi püspök külön jövedelemforrást nem biztosított az ide költöző koldulórendi szerzeteseknek. A fent látott monasztikus (újra)alapítások épp ellenkezőleg, a biztos anyagi bázis kiépítésével kezdődtek, más apátságok birtokszerző tevékenysége 107 Takács-Pfeiffer (2001) I. 96-97. Hetés és Sándorháza ma Nemeshetés és Nemessándorháza, Zala megye. 108 Bártfai Szabó (1911) 203-353. 109 Takács-Pfeiffer (2001) I. 97. 110 Az adományozást megerősítő, és Széchényi 1694. szeptember 29-én kelt iratát is átíró 1700. szeptember 17-i uralkodói oklevél kiadása Balázsovits (1869) 143-145. 111 Tüskés-Knapp (2001) 62-66. A jelenség nem teljesen azonos a volt hódoltságban letelepedő szerzetesi közösségeknek azzal a törekvésével, melynek során vélt vagy valós középkori zarándokhelyeket élesztettek fel, pl. a nagykanizsai ferencesek Homokkomáromban vagy a móri kapucinusok Bodajkon. Siptár (2010a) 77. 112 Ezekre általában lásd Siptár (2012a) 475-476. 179
