Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Siptár Dániel: A monasztikus szerzetesség megújulása a Veszprémi Egyházmegyében
Siptár Dániel nyomán valósultak meg. Szintén nem párhuzamos azonban a búcsúszentlászlói megtelepedés a ferenceseknek ugyanebben az időszakban a volt hódoltságban lezajlott alapításaival, amelyek legtöbbször a rend saját kezdeményezésére, főleg visszafoglalt várak közvetlen közelében történtek, céljuk pedig a működési terület növelése volt.113 A két, szintén lakott területen kívül létesült apátsághoz hasonlóan a búcsúszentlászlói ferenceseknek is meg kellett küzdeniük a tereprendezés feladatával. Ők azonban ezt a kezdetektől maguk irányították, miután a kegyhely adományozásának megtörténtével rögtön a helyszínre költöztek pár összetákolt kunyhóba. A cserjék eltávolításával és a mocsár lecsapolásával a szerzetesek a hasznavehetetlen területből értékes földet nyertek, amelyet azonban jogilag még a szomszédos nemes falvak birtokoltak, de végül 1718-ban a hetésiek, 1719- ben pedig a sándorháziak is lemondtak róla az atyák javára.114 Markáns különbség mutatkozik ugyanakkor a három apátság és a ferences kolostor között az intézmény konventi rangra emelésének időpontja terén. Míg ugyanis az előbbiek esetében ez csak az 1750-es években történt meg, Bú- csúszentlászló ferences közösségét már 1726-ban konventté nyilvánították. Mindegyik fenti példán megfigyelhető, hogy ez a rangbeli emelkedés a végleges templom felépüléséhez kapcsolódott, és ugyanígy a ferencesek időbeli előnyét is az eredményezte, hogy templomuk igen hamar, már 1714-24 között elkészült,115 míg az apátságok jóval később és hosszabb idő alatt építkeztek annak ellenére, hogy anyagi helyzetük rendezettebb volt. A ferences kolostor ugyanis nem rendelkezhetett birtokokkal,116 jövedelme elsősorban adományokból származott. Ezek közül rendszeresnek mondható a lelkipásztori szolgálatuk díja, a zarándokok adományai búcsúk idején, főleg Szent László napján, valamint a kéregetésből befolyt összegek és termények.117 A templom felépítése azonban ezekből nem lett volna lehetséges. Ezért erre a célra külön adományokat gyűjtöttek, és találtak is bőkezű támogatókat, köztük szép számmal arisztokratákat és katonatiszteket. 113 Siptár (2013); Siptár (2012a) 478. 114 Takács-Pfeiffer (2001) I. 99-100., 596-598., 828.; Balázsovits (1869) 145. 115 Acsády Ádám veszprémi püspök csak egy évtizeddel ez után szentelte fel, 1734. június 20-án. Takács-Pfeiffer (2001) I. 100-101.; Balázsovits (186) 145. Acsádyra lásd Petrák (1949). 116 A mariánus rendtartomány már 1659-ben elfogadta a strictior observantiát, azaz kolostorai semmilyen jövedelmező ingatlannal nem rendelkezhettek. Karácsonyi (1923-24) 1.121-124., II. 298.; Takács-Pfeiffer (2001) II. 721. 117 Takács-Pfeiffer (2001) I. 102., 269., II. 705-706., 750., 757-758. (utóbbi helyeken részletes adatokkal). Rendkívüli jövedelemforrást jelentett továbbá a búcsúszentlászlói ferencesek számára a kolostor környéki mocsarakban tartott teknősbéka-tenyészetük. Erre uo. II. 598. A kéregetési körzetek 1745. évi kijelölése a ladiszlaita és mariánus rendtartomány határán érintette Búcsúszentlászló kolostorát is. Erre uo. II. 712-720., valamint Siptár (2013) 275-276. 180
