Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
Siptár Dániel: A monasztikus szerzetesség megújulása a Veszprémi Egyházmegyében
Siptár Dániel gével tettek eleget az apátság környékén, a Balaton mindkét oldalán fekvő falvaikban. Bencések csak ritkán szálltak ki egyes papi feladatok ellátására.97 Az apátság székhelyének pasztorációját azonban a pannonhalmi korszakban már jórészt a monostor egyik szerzetese végezte.98 A zirci ciszterciek velük szemben a legtöbb esetben maguk látták el a lelkipásztori funkciókat mind Zircen és környékén, mind az apátsági birtokokon.99 Bakonybél bencései saját templomukon kívül csak Kajáron lelkészkedtek, sőt utóbbi faluba 1750-től már csak világi papokat küldtek.100 Az egyes monostorok lelkipásztori tevékenységéhez kapcsolódnak végül a birtokukban lévő falvakban folytatott templomépítkezéseik, amelyek terén egyértelműen Zirc járt élen.101 Mindezek mellett a bencés rendi főiskola bölcseleti tanfolyamának a vizsgált korszakban 1747 és 1758, majd 1760 és 1764 között Tihany, 1758 és 1760 között pedig Bakonybél adott otthont.102 A monostorok lakói a szerzeteshez illő feladatok végzése mellett a megélhetésüket biztosító birtokokhoz kapcsolódó tevékenységet is végeztek, amelyek közül elsősorban a bencések pereskedéseiről maradtak fenn adatok.103 Az apátságok által ténylegesen bírt falvakra vonatkozóan azt a megállapítást tehetjük, hogy míg Tihany birtokai a központ közvetlen környékén feküdtek,104 Bakonybél a fentebb mondott török kori összekapcsolódás következtében Pannonhalmától délnyugat felé sorakozó falvakkal rendelkezett,105 Zirc monostora pedig tőle meglehetősen távoli birtoktestekből szerezte a jövedelmeit.106 97 Sörös (1911) 52., 108., 125-128., 806-808. (Oklevéltár 59. sz.), 810-811. (Oklevéltár 61. sz.), 821- 824. (Oklevéltár 74. sz.) Tihany lelkipásztori tevékenysége az egyes falvakban: uo. 172-265. (elsősorban későbbi adatokkal). 98 Sörös (1911) 134-136. (Ugyanitt megtalálható a Tihanyban lelkészkedő világi és bencés papok névsora.) 99 Az egyes településekre lásd a korábbi irodalomra való hivatkozással Mozsgai (2009), továbbá Horváth (1930) 179-181.; Grüger (1977) 50-54. 100 A bakonybéliek lelkipásztorkodására Sörös (1904) 267-288., 308-311. 101 Zircre Aggházy (1937) 24-31.; Grüger (1977) 50-54. Tihanyra Sörös (1911) 172., 212-213., 244. Bakonybélre Sörös (1904) 310-311., 320-321. 102 Németh (1907) 679. A rendi oktatási intézmény 18. századi történetére Sörös (1904) 215-218.; Sörös (1911) 683. 103 Tihanyra Sörös (1911) 41-43., 52-53., 810-811. (Oklevéltár 61. sz.), 821-824. (Oklevéltár 74. sz.) Bakonybélre Sörös (1904) 43-48., 52-56., 528-534. (Oklevéltár 75-79. sz.), 535-536. (Oklevéltár 81. sz.), 539-542. (Oklevéltár 84. sz.), 550-551. (Oklevéltár 88-89. sz.), 553-554. (Oklevéltár 91. sz.), 564-566. (Oklevéltár 98-99. sz.) 104 Tihany legjelentősebb birtokai: Aszófő, Kisszőlős, Örvényes, Balatonfüred, Endréd, Zamárdi. Ezekre és a továbbiakra lásd Sörös (1911) 284-650. 105 Bakonybél főbb birtokai: Kajár, Mórichida, Ponyvád, Dombiszer. Ezekre és a továbbiakra lásd Sörös (1904) 25., 56-59., 360-364., 560-566. (Oklevéltár 97-99. sz.), 568-569. (Oklevéltár 102. sz.) 106 Zirc három legnagyobb birtoka a Fejér megye délkeleti részén fekvő, bérbe adott Előszállás, Karácsonyszállás és Nagyvenyim volt. Hervay (1984) 222.; Horváth (1930) 244-250.; Grüger (1977) 43-50.; Grüger (1982b) 115-116. 178
