Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emlékezete - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 33. (Veszprém, 2014)
V. László Zsófia: ,,A’ meg-holtnak életéből az élők tanúságot végyenek”. Halotti beszédek elterjedése Magyarországon és Erdélyben
,,A’ MEG-HOLTNAK ÉLETÉBŐL AZ ÉLŐK TANÚSÁGOT VÉGYENEK” református nyomtatványok száma, mint azt a későbbiekben megfigyelhetjük. Sőt a kelet-magyarországiak mennyiségükben megelőzik azokat. Péter Katalin a Magyarországon kiadott - nem kizárólag magyar nyelvű - halotti beszédekre vonatkozóan azt állapította meg, hogy megjelentetésük már a legkorábbi időktől kezdve sem csak az arisztokráciára jellemző, még akkor sem, ha anyagi helyzetüknél és reprezentatív kötelezettségeiknél fogva a legnagyobb megrendelők természetesen a mágnások közül kerültek ki.20 Ezt támasztják alá Kecskeméti Gábor adatai is, melyek szerint az elhunytak közül nyolc fejedelmi rangú, 34 főnemes, 19 köznemes, 11 pap és 17 polgár, illetve polgári értelmiségi volt.21 A női nemet közülük két fejedelemasszony, 12 főnemes, öt köznemes, nyolc polgár- és egy lelkészcsaládból származó hölgy képviselte. Péter Katalin megállapítása így a nőkre szűkítve is igaz. Egyszerre több beszédet azonban kizárólag a fejedelmi és főnemesi asszonyok emlékére jelentettek meg, míg ez a férfiaknál minden társadalmi szinten előfordult. Nőket búcsúztató halotti beszédek 1711-1825 között A szatmári békét követő korszak nyomtatványairól sajnos nem áll rendelkezésünkre Kecskeméti művéhez hasonló összefoglaló, sőt a halotti beszédek teljes bibliográfiájának összeállítása is nehézségekbe ütközik. Míg az 1711 előtt kiadott régi nyomtatványokat leíró Régi Magyar Könyvtár kiegészítésén és javításán egy egész kutatócsoport dolgozik, Petrik Géza 1711-1860 közötti bibliográfiájának a pótlása nem nevezhető ilyen teljesnek, és csak az 1800-ig kiadott műveket tartalmazza. így Petrik bibliográfiájának feldolgozásával sem lehetne kimondani, hogy a halotti beszédek teljes korpuszáról információkkal rendelkezünk, ráadásul egy mégoly hiányos adatbázis összeállítása is túl nagy feladatot jelentett volna egyetlen ember számára. Mivel kutatásaim alapvetően a nők halotti beszédekben kirajzolódó szerepeire vonatkoznak, ezért vizsgálataimat ezen a ponton leszűkítettem a nőkről írt parentációkra. A korábbi korszakra vonatkozó megfigyeléseim, a nemzetközi példák és Farkas Noémi 20 Péter (1984) 347-349. 21 A társadalmi rétegek ezen kategóriáit Kecskemétitől vettem át, de a főpapokat és a papokat nem kezeltem külön. Említésre méltó az is, hogy ebben a besorolásban a fejedelmi rangúak közé tartoznak a házastársak és gyermekek is. így itt található Rákóczi Zsigmond, aki I. Rákóczi György fia és II. Rákóczi György testvére volt ugyan, de maga soha nem ült a fejedelmi székbe. Bethlen István, Rhédei Ferenc és I. Rákóczi Ferenc viszont csupán a főnemesi kategóriába került. A besorolás valószínűleg maguknak a halotti beszédeknek a megszólításai alapján történt, ami véleményem szerint is tartható álláspont, hiszen azt fejezi, ki, hogy az utódok milyen minőségében kívántak megemlékezni a halottról. 143
