Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Ad dignitatem regiam sublevetis a törvények megtartásával.244 I. Ferenc esküje azonos volt Mária Teréziáéval. Decsy Sámuel ismerteti az eskü szövegét: „Mi N.N. Isten kegyelméből Magyar, Tseh, Dalmátzia, Horváth és Tóth Országoknak és az azokkal egybe kaptsolt tartományoknak királya, esküszünk az élő Istenre, szentséges annyára, a' Szűz Máriára és minden Szentekre, hogy mi az Istennek szent egy házát, a' Pap urakat, Bárókat, Mágnásokat, nemeseket, szabad királyi városokat, és minden ország lakosait, minden ő szabadságaikban, jussaikban, törvényeikben, privilegiomaikban, régi jó és jóváhagyott szokásaikban megfogjuk tartani, mindeneknek igasságot fogunk szolgáltatni, néhai Felséges András királynak végzéseit, ki vévén mindazonáltal annak 31. tzikkelyét, nevezetesen ezen fejezését: Hogy ha pedig mi 's a' t. ezen szókig: mindörökké, stb., meg tartyuk; Magyar Országnak határjait, és mind azokat, mellyek akarmely juss és név alatt ahoz tartoznak, el nem szakasztjuk, sem meg nem kissebitjük, hanem, a’ mennyire tőlünk lehet, öregbitjük, és ki terjesztjük, és végbe viszük mindazokat, mellyeket a' köz jóért, betsületért és minden tartományainknak, 's egész Magyar Országnak öregbedeséért törvényesen tselekedhetünk. Isten minket úgy segéljen és minden Szentek."245 A ferences templomból III. Károly 1712-ben lovon a Szent Mihály úton haladva átment a Mihály-kapun. A kapun kívülre épített magas emelvényre - amelyet arany posztóval fedtek le - ment fel a két érsek, a nádor, az országbíró, a főudvarmester, a horvát bán, a magyar főkancellár és a főkamarás kíséretében.246 Esküt tett két ujját felemelve, hogy megőrzi a szabadságot és a kiváltságokat. Ezt az esküt az eskükeresztre tette az uralkodó, míg az egyházit az Evangéliumra.247 Az eskü szövegét az esztergomi érsek olvasta előre. Az egybegyűltek fedetlen fővel hallgatták, majd az eskütétel után ismét elhangzott az „éljen a király" kiáltás háromszor, és ágyú dördült el.248 П. Ulászló koronázási esküjének elmondására építettek először ilyen emelvényt.249 Az 1792-ben összeült országgyűlés naplója kicsit bővebben ír a koronázási eskütétel módjáról. Budán a várból az Uj-kapun át a Kapucinusok melletti piacon egy vörös-fehér-zöld posztóval borított emelvényen tette le az esküt az uralkodó. Odaérve a lováról leszállt, és felsétált az építményre a kivont kardot tartó főlovászmesterrel, az apostoli keresztet tartó püspökkel, az esztergomi és a kalocsai érsekkel, utánuk következett a nádor, a magyar udvari kancellár, az országbíró, a főpalotamester és a testőrkapitány. Az emelvényen meghatározott rendben helyezkedtek el. A király jobb keze felől állt az esztergomi érsek, a kalocsai érsek és az apostoli keresztet vivő püspök. A másik oldalán, a balján állt a nádor, az országbíró, a főudvarmester és a főkancellár. 244 Szíjártó (2005), 209. 245 Decsy (1792), 539. 246 Barics (1790), 47. 247 Fügedi (1984), 270. 248 P. Engelbert naplója, pag. 54. 249 Forray (1929), 33. 99
