Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Hende Fanni 6. 3. A koronázási eskü A 12. század fordulóján jelenik meg az az eskü, amelyet a király az egyházi szertartás után mondott el az összegyűlt népnek. Ez a változás nemcsak a Magyar Királyságban következett be, hanem Lengyelországban és Csehországban is megfigyelhető. Az eskü középkori szövege nem maradt fenn, Hunyadi János kormányzói esküje azonban igen.238 Az esküt tevő saját fejére mondott átkokat, ha nem tartja meg ígéreteit. A vallásos középkoriaknak ezek az átkok nagyon súlyosak voltak: Isten nem segíti meg, nem nyugodhat a földben teste, pokolba kerül, és hasonlók. A fogadkozás eme módja pogánykori gyakorlatból maradt fenn.239 Az eskü tartalmazza az érvényben lévő jogrend fennmaradását, megtartását. A szövege nem állandó, hanem a politikai események hatására változik, bővül. A rendi korban az országlakók követelésével bővülhetett, illetve a 13. századtól az ország határának védelme is belekerül az eskü szövegébe.240 Az 1712. évi napló ezt „consuetum tuendae libertatis et immunitatum regni juramentum" (a királyság kiváltságának és szabadságának megtartására tett szokásos eskü) névvel nevezi.241 Szokásos, hiszen az I. Ferdinánd koronázásán elhangzott koronázási eskü, noha kisebb változásokon ment át, alapjában ugyanaz maradt: a kiváltságok, jogok, szokások, és „II. András törvényeinek" megtartására tett eskü. I. József király koronázásától kezdve az ellenállási záradékot kihagyták az esküből. Az eskü szövege meghatározta pontosan azt a részét a törvénycikkelynek, amelyiknek megtartására az uralkodó nem tett ünnepélyes ígéretet, és ez a rész volt az Aranybulla ellenállási záradéka.242 Szintén I. József esküjében szerepel először a revíziós klauzula,243 mely a hitlevélben már megtalálható volt. így III. Károly esküjében is benne van, viszont Mária Terézia uralkodása kezdete előtt a rendek az eskü szövegén sikerrel változtattak, a szövegből a revíziós klauzula kikerült, és kibővítették 238 Fügedi (1974), 60.: „Isten téged úgy segéljen, Boldogasszony néked irgalmat úgy nyerjen, Istennek szenti érted úgy imádjanak, Istennek szent teste végnapodon üdvességedre úgy méltó legyen, fold tetemedet úgy fogadja bé, onnét harmadnapon ki ne vesse, magul magod úgy ne szakadjon, ítélet napján Istennek szent színét úgy láthasd, örök pokolba úgy ne temetessél, hogy e szerzést ez registromban, kit az ország szerzésére megirattanak volna, azt erősen és tökéletességgel, mind megtartod, semmit ellene nem tész, sem tetesz." 239 Fügedi (1974), 60. 240 Bartoniek (1939), 47-50. 241 P. Engelbert naplója, pag. 54. 242 CIH 1657-1740, 433.: „így kezdődő záradékát: quod sí verő nos stb. e szavakig in perpetuum facultatem." 243 CIH 1657-1740, 435.: „szabadságainak, jogaikban s kiváltságaikban [...] a mikép azoknak használása s értelme a király s a karok és rendek közös egyezésivei országgyűlésileg meg van állapítva, megőrizendjük." 98
