Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Ad dignitatem regiam sublevetis A tíz országzászló a koronázás több aktusánál, így a vonulásoknál is feltűnik. A várból, a sekrestyéből és a koronázótemplomból induló menetekben is jelen vannak, a szentmise alatt a királyi trón mellett találkozunk velük, és a világi eskü helyszínén, a dombra vezető lépcsőkön59 is felsorakoztak. A zászlóvivői feladat természetesen nagy megtiszteltetést jelentett, a zászlókat a koronázás végén a vivőik meg is tarthatták.60 A tíz zászló nemcsak a társországokat, hanem az igényországokat is megjelenítette: Dalmáciát, Horvátországot, Lodomériát, Tóthországot és Galíciát, valamint Kunországot, Szerbiát, Rámát és Bulgáriát.61 A Magyar Királyság zászlója először II. Ulászló koronázásán jelent meg, II. Lajos 1508. évi koronázásán már hét zászlót vittek. Akkor az országos főméltóságok, délvidéki bánok és azok gyermekei kapták meg a zászlóvivői feladatot.62 Rudolf király koronázásán vitték először mind a tíz ország zászlóját. Pálffy Géza véleménye szerint a döntéssel egyrészt a rendek a királyság területveszteségeit akarták ellensúlyozni, másrészt a korábbi következetlenséget akarták megszüntetni, ugyanis nem minden királyi titula- túrában szereplő országot jelenítettek meg zászlóval az azt megelőző koronázások alkalmával.63 A zászlókat kettesével, a királyi titulatúrához képest fordított sorrendben vitték a menetben. 1712-ben a sorrend: Bulgária, Kunország, Szerbia, Lodoméria, Galícia, Ráma, Dalmácia, Szlavónia, Horvátország, Magyar- ország.64 R Engelbert naplójában szereplő rendtartásban egy helyen tér el a fenti rendtől, Szerbia és Kunország helye cserélődött fel,65 ezt a szerzetes a diktálás során írhatta le rosszul. Az 1792. évi országgyűlési napló is feltünteti a zászlók sorrendjét: Bulgária, Kunország, Szerbia, Lodoméria, Galícia, Ráma, Szlavónia, Horvátország, Dalmácia, Magyarország. A két koronázásra rendelt sorrendben az eltérés Szlavónia, Horvátország és Dalmácia esetében figyelhető meg. 1792-ben Dalmácia zászlaja közelebb került Magyarországéhoz, és ezzel Horvátország és Szlavónia zászlói távolabb kerültek. A koronázási menetben a király előtt vitték az apostoli keresztet is. Az 1712. évi Protocollumban olvasható, hogy gróf Erdődy Gábor egri püspök 59 Decsy (1792), 539. A lépcsőn álló zászlóvivőket sem a P. Engelbert naplójában olvasható koronázási ordó, sem az 1792. évi országgyűlési napló nem említi. Ennek ellenére szerintem mindkét alkalommal ott álltak az országzászlókkal. 60 P. Engelbert naplója, pag. 54.; Pálffy (2010b), 31.: Fennmaradt az 1618. évi pozsonyi király- koronázásról a Magyar Királyság zászlaja, amelyet a zászlóvivő Esterházy Miklós utódai megőriztek a fraknói gyűjteményben. 61 Decsy (1792), 71. 62 Pálffy (2010b), 19. 63 PÁLFFY (2010b), 23. 64 PLAEV 371/5, pag. 21. 65 P. Engelbert naplója, pag. 48-49. 75
