Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Hende Fanni Valószínű, hogy az Acta írója később illesztette be a neveket, és az aktuális tisztségviselőt írta be tévedésből. Az ékszervivőket követte a herold, majd a lovászmester kivont karddal vonult őfelsége mellé rendelt két asszisztens, a kalocsai érsek és az egri püspök, valamint a király előtt. A menetet az udvar főelöljárója54, a főkamarás, a kapitányok és a követek zárták.55 1792-ben a menet elején a mágnások után jöttek a kamarások és titkos tanácsosok. A tíz országzászló után következtek Mária Terézia- és Szent István- rend lovagjai, valamint az Aranygyapjas vitézek. A lovagrendeket a herold és a koronázási ékszervivők követték, akik után a főlovászmester kivont karddal vonult. Őt követte a királyi főudvarmester, majd Ferdinánd és József főhercegek, végül a király a kalocsai érsek és az egri püspök között. A menetet a testőrök zárták.56 A tíz országzászló után mind a Mária Terézia-rend, mind a Szent István keresztes lovagjai vonultak. A koronázási rendtartás szerint a koronaőrök is szerepeltek a menetben,57 de őket sem az Esztergomban őrzött, 1712. évi Protocollum, sem az 1792. évi országgyűlési napló nem említi a sorban. A menetet 1712-ben a követek zárták, míg 1792-ben a testőrök. P. Engelbert naplójában közölt forrás nem határozza meg, milyen követekről van szó, az esztergomi Protocollum azonban megnevezi az apostoli nunciust és a velencei követet. Budán a követek hiányának oka lehetett, hogy ott egyébként is kevesebb külföldi vett részt az ünnepségen. A sekrestyéből induló vonulás végén az uralkodójelölt a trónjához ment. A pozsonyi templomban elhelyezett trón jobb oldalán, azaz latinul „ad cornu Epistolae" (a leckeoldalon), a királyi főlovászmester állt a kivont karddal és öt zászlóvivővel, a bal oldalán, azaz „ad cornu Evangelii" (az evangéliumi oldalon) pedig a nádor szintén öt zászlóvivővel. A nádor a főoltártól nézve a trón jobb oldalán állt, a főlovászmester pedig szintén a főoltártól nézve a bal oldalon helyezkedett el.58 Ez 1792-ben is így volt. Megfigyelhető különbség van azonban a várból induló menet és a koronázótemplom sekrestyéjéből az oltárig tartó menet között. A várból indulók között a főlovászmester a kivont karddal 1712-ben III. Károly előtt, míg 1792-ben a két főherceg előtt szerepel. Szent István kardja, a kardhüvelyben, a templomon belüli vonuláskor jelent meg először, majd a koronázás végéig fontos funkciót látott el. Ezt a kardot a főpohárnokmester vitte a többi koronázási ékszer között. A koronázáson tehát két kard volt látható, a szerepük is eltérő volt. Bővebben a koronázási ékszerek kapcsán írok róluk. 54 supremus aulae praefectus 55 P. Engelbert naplója, pag. 48-49. A sorrendet méltóságok megnevezésével jelöli P. Engelbert. PLAEV 371/5, pag. 21-22. 56 Naponként-való jegyzései 1792, 64. 57 P. Engelbert naplója, pag. 49. 58 P. Engelbert naplója, pag. 50.; PL AEV 371/5, pag. 22. 74
