Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Forgó András csak az esztergomi és kalocsai főszékeskáptalan, valamint az egri és a zágrábi székeskáptalan egymás utáni sorrendjét mondták ki, a többi esetében nem hoztak döntést, de a pécsi székeskáptalant a legutolsó helyre sorolták, mert a török hódítás miatt hosszú évekig nem jelent meg az országgyűléseken. Brajkovics halála után a váradi és a nyitrai püspök is tiltakozott utódja, Esterházy Imre előkelő helye ellen, mert ő korábban, még váci püspökként elfogadta a szentelés szerinti sorrendet. Esterházy ekkor még korábbi elődjére, Mikulics Sándorra hivatkozott, aki az 1687. évi országgyűlésen szintén az érsekek és a győri püspök után foglalt helyet, noha a szentelés szerinti sorrend értelmében az utolsó hely illette volna meg. A kérdést nem tudták megnyugtatóan rendezni, ezért Esterházy helyét ideiglenesen nem a többi püspök között, az asztalnál, hanem az ülésterem oldalában (ad latus sessionis) jelölték ki.161 Az ügyet később a Kancellária is tárgyalta, és szintén nem támogatta Esterházy törekvését, ugyancsak arra hivatkozva, hogy még váci püspökként elfogadta a szentelés szerinti ülésrendet. A kérdés hosszas vita és tanácskozás után végül 1723-ban dőlt el, amikor III. Károly rendelete értelmében a megyéspüspököknek a két érsek után szentelésük, utánuk pedig a címzetes püspököknek kinevezésük sorrendjében kellett helyet foglalniuk.162 így sem Erdődy Gábor egri, sem Esterházy Imre zágrábi püspök törekvése nem járt sikerrel az előkelőbb hely kiharcolására. Csáky Imre azonban már kalocsai érsekként újabb praecedentia- harcba bonyolódott. Keresztély Ágost ugyanis 1716-ban császári biztosi (Prinzipalkommissar) kinevezést kapott, vagyis ő képviselte az uralkodót a regensburgi örök birodalmi gyűlésen. így a hagyományosan az esztergomi érsek politikai tevékenységi körébe tartozó feladatok jó részét a rangban utána következő egyházi méltóság birtokosaként Csáky vette át. О lett az 1715. évi dekrétum értelmében felállított Systematica Commissio elnöke is, és mint ilyen, a következő országgyűlés 1722. évi megnyitásakor nehezményezte, hogy e fontos politikai funkciója ellenére csak a harmadik hely fogja megilletni a felsőtáblán.163 Gyors megoldást kellett találni a kérdésre, hiszen az országgyűlés első fontos feladata a Pragmatica Sanctio elfogadása volt, amelyet hosszas előkészítő munkálatok előztek meg.164 Ezt a jól előkészített tervet veszélyeztette Csáky akciója. A helyzetet Managetta tanácsos mentette meg azzal az egyedi javaslattal, hogyha Csáky nem akar a prímás és a nádor mögé ülni, akkor állítsanak fel neki egy külön asztalt, egy vonalban a prímás és 161 Farlati (1775), 593-594. 162 Eckhart (1941), 172-180. 163 Tehát nem bíborosi címére hivatkozott, ahogy azt Málnási Ödön és az ő nyomán Joachim Bahlcke állítja, hiszen Keresztély Ágost is bíboros volt. Vö. Málnási (1933) 261, valamint Bahlcke (2005), 123. Viszont az is igazolható, hogy a bíborosi címet később a felsőtáblai ülésrendben figyelembe vették. Vő. Szíjártó (2005), 570. 164 Málnási (1933), 258-260. 44
