Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András
Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <XXXII> mezője. Minthogy ő buzgón törekszik arra, hogy bárhonnan bármiféle tisztességes jogalapot szerezzen az Ausztriai Ház és tartományai megtámadására, ez nyilvánvalóan kiviláglik Őfelsége elleni sziléziai erélyes mesterkedéseiből. 133 Minthogy azonban ennek a véleménynek az igaza aligha bizonyítható, így nem bátorkodom Őfelsége tettét elítélni. Sok rossz dolog van, melyeket az okosság egy kis időre tűrni, semmint alkalmatlan időben kiirtani tanácsol. Ezek közül ilyennek tűnik nekem a magyarországi eretnekség is, melyet ebben az időben, mikor az orosz és a svéd illetve egész észak fegyverben van, és magát legszentebb felségét is hosszadalmas háborúk kötik le, inkább el kell viselni, mint sem a sebek feltépésével kísérteni. Egyáltalán nem akarnám az eretnekek pártfogójának szerepét játszani, minthogy ez idáig ők ebben az országban minden burjánzó rossz és minden fenyegetés leggonoszabb szerzői. Sőt hevesen kívánom, hogy apostoli-katolikus felsége, amikor a várva várt aratás ideje elérkezik, gyűjtse össze a konkolyt, hogy az országból örök száműzetésre kárhoztassa őket. Máskülönben félő, hogy az egykor virágzó ország, melyet annyi felekezet vagdal szét önmagában és osztja meg, teljesen tönkremegy. Sőt milyen hűséget remélhet a királyi felség az Istenhez hűtlenektől? Milyen békét várhat a bűnösökkel szövetkezőktől, a krisztusi béke fölforgatóitól és megbontóitól? Milyen sze- retetet [p. 174.] Krisztus keresztjének ellenségeitől?134 Milyen szófogadást az egyházról hallani sem akaróktól? Milyen tiszteletet az igaz hit veszedelmes gyűlölőitől és megbontóitól? Mégis milyen alázatot a gőgös eretnekektől? Ugyan mikor szednek tövisről szőlőt? <XXXII> A július 16-ai ülés Mikor ezen a napon a karok és rendek az országlakosok házában összegyűltek, rettenetes sírás, dőre szidalmak és ezernyi átok hallatszott az eretnekek pártfogóival és a minapi császári-királyi határozat vallási pontjainak szerzőivel szemben. „Mit várhatnánk a legkevésbé (mondták a katolikus világiak), vagy mitől tarthatnánk kevésbé egy apostoli-katolikus fejedelemtől, mint hogy ő törli el az évszázadokkal ezelőtt, a szent királyoktól hozott törvényeket, melyek ereje folytán az országban az eretnekek ellen tűzzel-vassal való irtással kell fellépni, és a legutóbbi pozsonyi és soproni országgyűlések törvényeinek megőrzését rendeli el. Mivel pedig világos, hogy azokat 133 Utalás a kurucoknak arra a korábbi tervére, hogy a nagy északi háború (1700-1721) eseményeit kihasználva Szilézián keresztül egyesítsék csapataikat ХП. Károly svéd király (1697-1718) seregével. 134 A katolikus rendek az 1711. évi rózsahegyi evangélikus zsinat egyik rendelkezését félremagyarázva azt állították, hogy a protestánsok megtagadták a kereszt jelét. 176
