Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)

Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András

Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <XXXII>

a törvényeket, melyeket a fent említett országgyűlésen hoztak, és melyeket az ország eretnekségének legnagyobb virágzásakor és háborús megmozdulásokkor inkább az eretnekek és támogatóik segítségével hoztak, minthogy önként alkották és hozták volna.

Aztán a méltatlanság a várakozással növekedett, mivel a jezsuitákat, az eretnekek örömére ismét kihajították az országgyűlésről. A máltaiak135 helyének tárgyalását, ha nyíltan nem is tagadták meg, legalább [p. 175.] kicsiny reményükre a következő országgyűlésig elhalasztották. Ezzel szemben Debrecen városát, jóllehet a katolikus rendek által támasztott feltételeket figyelmen kívül hagyták, a katolikus vallás nem kis kárára teljes mértékben a szabad királyi városok sorába írták.136 A katolikusok mindezektől méltányo- sabbat és jobbat vártak és reméltek volna.

Egyébként az országlakosok számára is keménynek tűnt az, amit a pozsonyi magyar kamaráról és annak az udvari kamarával folytatott levelezéséről hirdettek ki. Nem kevésbé, amit a só értékéről, a malomkövekről, az újonnan bevezetésre kerülő bírói rendszerről, valamint a katonaság rendjéről, létszámáról és szabályozásáról határozott Őfelsége.

Miután ezeken felül ilyen és más sérelmeket, hosszadalmas panaszokat is tettek, megjelentek néhányan a felsőtábláról, akik előadták, hogy a bíboros-prímás hiányzása miatt a mai gyűlést hétfőre, azaz 18-ára halasztják, ő ugyanis a pálosok patrónusaként Máriavölgyben pazar monostort építtetett, melynek látogatására, valamint a Boldogságos Szűz Mária képe előtti tiszteletadására ma utazott el Őfelségével.137

A követek arra biztatták a tekintetes karokat, hogy arról a kérdésről, melyet a következő hétfőn az ad hoc jelleggel kinevezett biztosok, tudniillik gróf Illésházy és gróf Seilern138 urak bővebben ki fognak fejteni a tekintetes karoknak, éles elmével gondolkodjanak, és kiegyenlített serpenyővel mérlegeljenek. [p. 176.] Ez pedig a következő: vajon nem lenne-e előnyös az ország megőrzése és a közjó érdekében, ha az örökösödés az Ausztriai Ház női ágára is kiterjedne, illetve annak férfiúi magszakadása esetén nem örökölhetné- nek-e örökösödés jogán hasonlóan a nők is. [...]

[Végül a kancellária levelének másolata olvasható a pilisi apátság ügyében.]

135 A máltai lovagrend követei.

136 Lásd a 88. számú jegyzetet.

137 Keresztély Ágost a pálos rend bíboros protektora volt, július 16-a pedig Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe.

138 Johann Friedrich Seilern gróf, az 1715. évi CXXXIII. törvénycikkben honfiúsították.

177