Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András
Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <XXIII> <XXIII> [Június] 8-án az ülések, mint minden nap, az unalomig és fáradtságig folytatódtak, mert többnyire reggel nyolctól délután három óráig tartottak. Itt általában a saját, illetve az egész ország sérelmeit vitatták meg, melyeket ez a végtelenül akaratos és minden terhet nehezen viselő nép nap mint nap felhalmozott. Ennél fogva emberfeletti erőt kívánó, hatalmas munka lenne az összes panaszukra orvosságot találni. Azt javasolták, hogy az országban állomásozó hadsereg fele részben német, fele részben magyar nemzetiségűekből álljon, és mind a németeket, mind a magyarokat magyarországi generálisok irányítsák. Azt is tanácsolták, hogy állíttassák fel az országban is egy pusztán magyarországiakból álló haditanács, mely mindenben független a bécsi [p. 127.] haditanácstól. Lám mekkora ötletek, melyeket, ó fájdalom, de az Ausztriai Ház sohasem fog felkarolni. Az országlakosok ezen felül az iránt sóvárognak és hevesen fel is lépnek, hogy megakadályozzák az országban a hadak átjárását és átvonulását. És ezért már helyesnek látszott, hogy Angliában is sok vitorlás hajót rendeltek, melyek erejével a levegőt és a vizeket is folyamatosan ellenőrizhetik. Szigorúan fel is kiáltottak, hogy a katonák semmilyen kihágást ne kövessenek el. És ezentúl az újoncokat előbb a karthauziakhoz vagy a magyarországi fehér szerzetesekhez117 kell küldeni noviciátusra, hogy megtanuljanak fegyelmezetten viselkedni. A katonai porciókat is elutasítják, és ezért azt kívánják, hogy a katonák remete életmódot folytassanak beérve füvekkel, gyökerekkel és gyapjas juhbőrrel. Egyesek úgy vélik, hogy az országba bevezetik a kereskedelmet az Odera és a Duna Morava folyó által való összekötésével, amelyen tanácsosnak látszana, hogy a morvák a magyarok, mintegy legkedvesebb szomszédaik kedvéért malmaikat felszámolják és a kereskedelmi kapcsolatot saját költségükön teremtsék meg. Általában úgy vélik, hogy az ország lakosságát növelni kell, a földek és a szőlők művelését pedig előmozdítani, ám vagy németekkel, vagy más idegen népekkel, mivel a földművelés nem illik a magyarországi nemesekhez. Az adósságokról és a hitelekről Őfelsége úgy rendelkezett, hogy a hűséges adósok az 1702-es évtől az amnesztiáig semmi kamatot ne fizessenek, és ne tartozzanak fizetni, hisz a hitelezőik az amnesztia kegyét elnyerték. Még több más, ehhez hasonló hatalmas sérelmet adtak elő, és oldott meg Őfelsége, melyek igen bőségesen az alant ismertetésre kerülő országgyűlési iratok közt olvashatók.118 [p. 128.] 117 A pálosokhoz. 118 A sérelmek egy része a latin szöveg elején található. 161
