Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Az EGYHÁZI REND A SZATMÁRI MEGEGYEZÉS UTÁNI ORSZÁGOS POLITIKÁBAN munikáció nyelve a latin volt, ez alól csak a magyar kancellár magyar nyelven elmondott beszéde jelentett kivételt.37 1. 2. Az első erőpróba: a koronázási hitlevél - a rendi dualizmus szimbóluma Károly jogát a magyar trónra tehát senki sem kérdőjelezte meg a rendek közül. Még az uralkodó megérkezése előtt, a május 4-i ülésnapon kitűzték a koronázás időpontját az 1687. évi II. törvénycikk értelmében. P. Engelbert naplója szerint az uralkodó már május 12-ét szerette volna kijelölni a koronázás időpontjának, az alsótáblán végül későbbi időpontban, Szentháromság vasárnapjában állapodtak meg, amely 1712-ben május 22-ére esett. Mind szerzetesünk, mind pedig Lányi Pál azzal indokolja a kései időpontot, hogy a rendek így akartak maguknak elég időt biztosítani a koronázási hitlevél elfogadására.38 Erre Bécsben is felkészültek: a koronázást előkészítő konferencia azt javasolta, hogy ne teljen el sok idő az uralkodó pozsonyi bevonulása és a koronázás között, így a rendeknek az uralkodó propozíciói és a koronázás előkészítése mellett nem lesz idejük mással (a hitlevéllel és egyéb sérelmekkel) foglalkozni.39 A koronázási hitlevél a magyarországi közjogban a választási feltételek csö- kevényeként maradt fent és rokonítható többek között a német-római császár választási kapitulációjával is. Mohács után először II. Ferdinánd 1622-ben kiadott hitlevele került be a magyar törvények közé,40 ezt követően tekintettek rá a rendek úgy, mint a koronázás előfeltételére. Mivel pedig a koronázás általában vivente rege, tehát még az előző uralkodó életében megtörtént, a megkoronázott utód diplomáját a trónralépést követően cikkelyezték be: III. Ferdinánd 1625-ben kiadott hitlevelét 1638-ban, I. Lipót 1655. évi diplomáját pedig 1659- ben. Az is szokássá vált, hogy a hitlevélre esküt tegyen a király, mely szintén nem magyar sajátosság, többek között Lengyelországban is így volt.41 A magyar rendek ugyan 1687-ben hozzájárultak a fiági örökösödéshez, de ragaszkodtak ahhoz, hogy a koronázásra csak a hitlevél elfogadása után kerüljön sor.42 Ezt az 1687. évi I. törvénycikkben kifejezetten Józseffel kapcsolatban, a II. törvénycikkben pedig általánosságban is kinyilvánították.43 Ahogy látni fogjuk, ezt 1687-ben mégsem sikerült elérniük, ezért 1712-ben még inkább szerettek volna a törvény betűjének érvényt szerezni. Az pedig, hogy az országgyűlés több mint két hetet biztosított magának a hitlevél elfo37 Az országgyűlés nyelvéről: Szíjártó (2005), 132-135. 38 P. Engelbert naplója, pag. 66., Thury (1903-1904), I., 403^404. 39 Barcsay (2002), 202. 40 1622. évi II. törvény cikk CIH 1608-1657,174-182. 41 Szíjártó (2005), 197-201. 42 Fraknói (1922), 35-36. 43 CIH 1657-1740, 330-334. 15
