Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Forgó András gadására, jól mutatja: a rendek készültek rá, hogy kemény harcot kell vívniuk az udvarral annak szövegéről. Az 1687. évi koronázási hitlevél ugyanis jóval rövidebb volt, mint Lipót 1657-es diplomája, ráadásul a szöveg és ezzel összhangban az eskü is tartalmazott egy korábban nem szereplő kitételt, melyet a jogtörténet revíziós klauzulának nevezett el. Ez így hangzik: „prout super eorum usu et intellectu regio et communi statuum consensu diaetaliter conventum fuerit", azaz az uralkodó megerősíti az ország törvényeit és szokásait, „miként azoknak használását s értelmét a király és a karok közegyezéssel országgyülésileg megállapították" .44 Ez pedig nemigen jelenhetett mást, mint hogy az ország törvényei és kiváltságai többé nem állnak vitán felül, hanem ezentúl az uralkodó és az ország- gyűlés közös megegyezésének eredményétől függnek. A revíziós klauzula betoldásának igénye Bécsben már az 1687. évi ország- gyűlés előkészítésekor felmerült, hogy ezzel jogi lehetőséget teremtsenek a rendi alkotmánynak a tervezett új kormányzati rendszerrel összhangban történő felülvizsgálatára. A módosított szöveget azonban nem terjesztették a koronázás előtt az országgyűlése elé, nehogy az ebből támadt bonyodalmak késleltessék József főherceg megkoronázását. A magyar urak közül néhánynak, a prímásnak, a nádornak, a személynöknek és az alsótábla néhány tagjának megmutatták az új szöveget. Esterházy nádor azt javasolta, hogy olyan kiegészítéssel kerüljön be a klauzula a diplomába, amely világossá teszi, hogy az esetleges revízió csak a homályos vagy kétértelmű törvényekre vonatkozik, és a záradékot alkalmazzák már a következő országgyűlésen. Ez a javaslat végül nem került be a szövegbe, és Lipótnak sikerült elérnie, hogy sem a hitlevelet, sem pedig az esküt ne tárgyalja az országgyűlés a koronázásig. így József a december 9-i koronázáson a rendek hozzájárulása nélküli szöveget mondta el, amely tartalmazta a revíziós klauzulát. Sőt az országgyűlésnek a koronázás utáni tiltakozását figyelmen kívül hagyva az 1687. évi I. törvénycikkbe utólag betoldották a revíziós klauzulát, a hitlevél végleges szövegét pedig nem közölték a rendekkel.45 Az 1712. május 11-i ülésen vita támadt az alsó- és felsőtábla között a diplomáról, végül hosszas huzavona után a felsőtábla engedni kényszerült: a főrendek úgy nyilatkoztak, hogy az alsótáblára bízzák a diploma szövegének megállapítását.46 Lányi tanúsága szerint mégis csak az uralkodó megérkezése előtti napon, május 18-án tárgyalták újra a kérdést. Az alsótábla ekkor azt kívánta eldönteni, hogy visszatérjenek-e a lipóti diploma szövegéhez, vagy az annál jóval rövidebb józsefit válasszák. Szavazásra is sor került, melynek az lett az eredménye, hogy elfogadták a józsefi diplomát, de az 1687. évi 44 CIH 1657-1740, 332-333. 45 Fraknói (1922), 33-56. 46 Barcsay (2002), 118. 16
