Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában
Az EGYHÁZI REND A SZATMÁRI MEGEGYEZÉS UTÁNI ORSZÁGOS POLITIKÁBAN alatt végig magyar ruhát viseljen.29 Azonban a szimbólumoknak is megvan a maguk sorsa, ezt jól mutatja P. Engelbert és Lányi Pál naplójának összevetése: míg a morvaországi szerzetes nem felejtette el megörökíteni, hogy Károly vörös színű magyar nemzeti öltözékben jelent meg a rendek előtt,30 addig Lányi naplója nem vett tudomást az uralkodónak erről a szimbolikus tettéről. Károly az országgyűlés megnyitása előtt egy ennél lényegesen fontosabb cselekedetet is végrehajtott: március 30-án végleg ratifikálta a szatmári megegyezést, ezzel adva jelét szavahihetőségének a magyar politikai elit felé.31 III. Károly tehát azzal, hogy jóváhagyta anyja régensi kinevezését az uralkodóház érdekeinek megfelelően, jelentősen csorbította a nádor hagyományos jogát az uralkodó távollétében a magyarországi helytartói feladatok ellátására, másrészt viszont számos tanújelét adta annak, hogy a magyarokkal való békés viszonyra törekszik, és elődeinél is nagyobb engedményeket kíván tenni e békés viszony fenntartására. Azonban nemcsak Károly, hanem a magyar rendiség képviselői is új fejezetet kívántak nyitni Károly trónra lépésével, ennek legmegfelelőbb kifejezésére pedig az országgyűlés megnyitása és az új uralkodó fogadása szolgált. Az 1712. május 19-én Wolfsthalnál32 a magyar határhoz érkező uralkodót Csáky Imre fogadta. A kalocsai érsek beszédében kiemelte, hogy Károly uralmának kezdetével Magyarország vágyott boldogságának csúcsára jutott, a boldogságot a tengeren és szárazföldön győzelmet arató Károly hozta el, míg a lázadók csak pusztulást és halált okoztak az országnak. A terjedő pestis sem más, mint Isten büntetése a bűnök miatt. Károlynak, a béke fejedelmének megérkezésével azonban új korszak kezdődik az ország történetében.33 Mikor az uralkodó átlépte a magyar határt, a nádor, a prímás-érsek, valamint a személynök vezette küldöttség fogadta, és az erre a célra felállított sátorba kísérte. A sátorba belépő uralkodót Keresztély Ágost köszöntötte. Beszédét két verzióban közli Lányi Pál: az egyiket hallás után írta le, a másikat pedig mintegy két héttel később diktálták le a rendeknek. A prímás is egyértelműen kihangsúlyozta, hogy Károly Magyarországra mint örökös királyságába érkezett, őt már a határon uralkodóként fogadták. Keresztély Ágost is a szerencsétlen és elpusztult országról beszélt, amely számára az uralkodó hoz áldást. A beszéd két változata között azonban van egy lényeges eltérés, ugyanis csak a hallás után leírt szövegben szerepel az a kívánság, hogy az uralkodó őrizze meg a rendek jogait, kiváltságait és ősi szokásait. 29 Barcsay (2002), 203. 30 P. Engelbert naplója, pag. 73. A Johann Christian Lünig által közölt leírás is megemlíti az uralkodó öltözékét, eszerint Károly magyar ruhát viselt, magyar felöltővel és fejfedővel, drágakövekkel ékesített tolldísszel és szablyával. Lünig (1719-1720), II., 61. 31 Barcsay (2002), 61. 32 A helység neve Lányi Pál naplójában következetesen Wolfsdorfként szerepel. 33 Thury (1903-1904), L, 410-411. 13
