Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hermann Engelbert atyának, a főtisztelendő Flórián velehradi apát úr teljhatalmú követének feljegyezései és megfigyelései a Pozsonyban tartott magyarországi országgyűlésről, továbbá VI. Károly úr 1812. évi koronázásáról (Szemelvények) Fordította Hajdú Vera, Hende Fanni és Szádoczki Bálint. Magyarázó jegyzetekkel ellátta Forgó András
Jegyzetek és megfigyelések (szemelvények) <VI> Amikor Őfelsége a templom kapujához megérkezik, az érsek úr a klérussal főpapi öltözetben fog állni [p. 48.] és őt szenteltvízzel meghinti. Majd miután a templomba belépett, azonnal bezárják az ajtókat, és addig őrzik azokat bezárva, míg Őfelsége a számára felállított helyre, a trónra felmegy. A templomba való bevonulástól fogva a megfelelően elrendezett zenészek dobokon és harsonákon játszanak az e célra felállított emelvényen. A harsonák hangzása Őfelsége sekrestyébe való megérkezéséig tart, akkor megszűnik. A templomban a trónt ő császári felsége számára a jobb oldalon állítják fel. A követeknek pedig, az Aranygyapjas Rend lovagjainak és Őfelsége belső tanácsadóinak is az udvarmester jelöli ki a megfelelő helyet. Emelvényeket építenek a német és magyar hölgyeknek,24 és elhelyezésükre német és magyar biztosokat jelölnek ki. A templomba belépni készülő Őfelsége elé megy a papság főpapi öltözékben, a kalocsai érsek úr és egy püspök csatlakozik Őfelségéhez, és a papsággal a templom sekrestyééig megy. Az esztergomi érsek szentelt vízzel meghinti a kapun belépő uralkodót. A követek Magyarország heroldjával együtt a sekrestyéhez fogják kísérni Őfelségét. Az infulált papság,25 aki előtt a keresztet viszik a templom sekrestyéjéből, ahol Őfelsége is lesz, kezdi a menetet a főudvarmester és más kijelölt mágnások vezetésével. Elsőként megy a királyságok tíz kifeszített zászlójának, Bulgáriának, Szerbiának [p. 49.] Kunországnak, Lodomériának, Galíciának, Rámának, Dalmáciának, Szlavóniának, Horvátországnak és Magyarországnak, két-két hordozója. A zászlókról a kamara előzetesen gondoskodik, a zászlóvivőket a nádor fogja kijelölni. Őket Magyarország heroldja követi a hírnökök öltözetében, majd a koronaőrök, illetve akik a koronát és az ékszereket viszik, tudniillik a főkamarás26 a keresztet, a főpohárnok27 Szent István kardját, a tárnokmester28 a csókkeresztet,29 a horvát bán30 az országalmát, az országbíró31 a jogart, a nádor a koronát viszi, a főlovászmester pedig kivont karddal következik. Két püspök áll a császári-királyi felség mellett, akit a császári főudvarmester követ a magyar királyi főudvarmesterrel,32 azután a követek. És így egészen a főoltárig vonulnak dobok, harsonák és az orgona hangja 24 Az udvartartás női tagjainak, valamint a nemes asszonyoknak. 25 Püspöksüveget viselő papság (érsekek, püspökök, apátok). 26 Gróf Draskovich János főkamarás (1705-1731). 27 Gróf Batthyány Ferenc főpohárnok (1693-1718). 28 Gróf Csáky Zsigmond tárnokmester (1706-1739). 29 Az eredetiben pacem. Ez az a kereszt, amelyet az uralkodó a liturgia alatt, a békecsók váltásakor megcsókolt. 30 Gróf Pálffy János horvát bán (1704-1731). 31 Gróf Erdődy György országbíró (1704-1713). 32 A latin két különböző terminust használ: a császári főudvarmester a Supremus Aulae Prefectus, míg a magyar királyi főudvarmester a Curiae (Regiae) Magister. 122
