Forgó András (szerk.): Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32. (Pannonhalma-Veszprém, 2013)
Hende Fanni: Ad Dignitatem REgiam Sublevetis. A 18. századi magyar királykoronázás történetéhez
Ad dignitatem regiam sublevetis hangozhatott el. Az offertorium alatt I. Ferenc felesége, Mária Terézia királyné is felajánlott egy darab aranypénzt, amelyet az udvari ceremoniárius kezében lévő csészébe tett bele.288 A templomban történő menetben is voltak eltérések. Részt vettek benne a koronaőrök, a főudvarmester, a nádor, azonban helyet kapott a nádor felesége, az országbíró felesége - noha Kalmár János hozzáteszi, hogy 1714-ben Koháry István töltötte be ezt a tisztséget, aki agglegény volt.289 A menetet a császárnéi udvartartás tagjai zárták. A szentmise kezdete előtt a templomban két menet is volt, III. Károlyé és Erzsébet Krisztináé. Külön vonultak a főoltárhoz a sekrestyéből, nem egy sekrestyében öltöztek. Erzsébet Krisztinát 1714-ben valószínűleg a Káptalan-sekrestyébe vezették, ahol a koronázási ruháját öltötte fel, III. Károlyt a Jezsuita-sekrestyébe, ahol a birodalmi ornátust és a magyar királyi koronát vette fel.290 Fontos, hogy 1714-ben a királynékoronázásnál III. Károly megjelenítette a birodalmi és a magyar királyi mivoltát is. A 1714. évi lakomán az uralkodópárnak az esztergomi érsek nyújtotta át a kézmosó vizet és a kéztörlőt, amelyeket a nádortól vett át. Zichy Péter gróf volt az étekfogómester. Az asztalnál az esztergomi érsek, a nádor, a kalocsai érsek és két követ kapott helyet.291 1792-ben a kéztörlő kendőt az esztergomi érsek, a mosdótálat a nádor nyújtotta a felségeknek. Az ülésrend pedig követte a négy nappal korábbit.292 8. Zene A koronázásokon a zene is fontos szerepet kapott. Erre kevés adatot találtam a forrásaimban: a hangszerek neveit írták le a szerzők, illetve, hogy mikor hangzott fel muzsika. A templomban a zenészeknek is készítettek egy emelvényt. Az egyházi részben a koronázandó király sekrestyéig tartó vonulása alatt a zenészek dobokon és harsonákon játszottak. A sekrestyéből a főoltárig tartó ünnepélyes vonulás alatt is szóltak a dobok, harsonák és az orgona, majd a király intronizációja után is játszottak a zenészek. Énekes szentmise keretében tartották a koronázást, így a könyörgéseket, a eredőt és az intronizáció utáni Te Deumot énekelték, az esztergomi érsek pedig az evangéliumot.293 Takáts Sándor művében egy fejezetet szentel a koronázásokon elhangzott zenéknek. Sajnos, az általam vizsgált két koronázásról ő is keveset mond, az 1712. évit nem is említi. Ezzel szemben leírja, hogy 1790-ben a koronázáson 288 Naponként-való jegyzései 1792, 75. 289 Kalmár (2005), 228. 56. jegyzet. 290 Kalmár (2005), 220. 291 Kalmár (2005), 218-222. 292 Naponként-való jegyzései 1792, 76. 293 Barics (1790), 41. 107
