Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)
Testamentaria excellentissimi, illustrissimi ac reverendissimi domini domini Martini Bíró de Padány episcopi Wesprimiensis dispositio. Kegyelmes, méltóságos és főtisztelendő úr, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök úr végső rendelkezése
Jegyzetek facéré potuerim." Az ezzel kapcsolatos kiadásait és az építkezés költségeit 12000 forintra becsülte. Hornig [közli] 1903. 276-277. Bíró még prépostként újjáépíttette a templomot, helyreállíttatta a boltozatot, a mellékhajókat és a tetőzetet. A templomot 1736. augusztus 26-án, még a munkálatok befejezése előtt szentelte fel. A templom belsejét barokk stílusban átalakíttatta, és új bútorzattal szerelte fel, orgonát építtetett. A szószék 1743-ra készült el. Pehm 1934. 70-75. Lásd még Bedy 1934., Tóth 1980., Koppány 1963. 92 Padányi Bíró Márton a veszprémi püspökök Zalaegerszeg várossal kötött szerződését, amely a város által fizetendő árendára vonatkozott, 1746-ban újította meg, a kilencedre és tizedre vonatkozó egyezséget pedig 1749-ben kötötte meg a várossal. ZML V. 1601. Nr. 18-19. 93 Az 1750 és 1760 között épült templom tervezője Tietharth József volt. A templombelső kifestésére már csak a püspök halála után került sor, Johann Jacob Cymbal bécsi akadémiai festő volt a mester. Pehm 1934. 394—396., Hornig [közli] 1903. 239. és 333. 94 Ebben és a következő két tételben említett zalaegerszegi gazdasági építkezéseiről is megemlékezett az 1758-as jelentésében: „Szala-Egerszeghini amplum in quadro ex solidis materialibus constructum diversorium, inqlue] corpore eius macellum publicum; novae item aliquot fornices mercatoribus erga censum extradandse. Horreum pariter amplum et novum; novaque et reparata molendina; ac demum cenopolium dominale a mine fato diversorio distinctum, una et granarium scandulis noviter tectum; etc." Hornig [közli] 1903. 351. 95 Ma Óla, Zalaegerszeg része, a korban a zalaegerszegi plébánia leányegyháza volt. 96 A plébánia alapítását Bíró Márton 1705-re tette. Hornig [közli] 1903. 314., Hermann 2011. 54. A püspöki kegyúri templom építését Padányi elődje, Acsádi Ádám kezdte meg, a tornyot és a hajót utóda fejezte be 1747-ben, és ő állíttatta az oltárokat is. Pehm 1934. 126. és 129., Hornig [közli] 1903. 322. 97 A plébánia alapítása 1747-re tehető, amikor a püspök a református falu lakóit rábírta az általuk használt templom és prédikátor házának átadására. Pehm 1934. 122., 129. és 243., Hermann 2011. 66. és 219. Padányi Bíró Márton 1758-as Rómába küldött jelentése szerint a templomot 1745-ben vette el a reformátusoktól és 1747-ben szentelte fel. Az 1752-es jelentésében a főpásztor összesen 7256 forint 14 krajcár kiadást mutatott ki a hajmáskéri templommal összefüggésben. Hornig [közli] 1903. 270. (1752.) és 322-323. (1758.). A templom protestánsoktól történő elvételére Bíró Márton egyházlátogatásakor került sor. Ennek menetéről a reformátusok panasza nyomán elrendelt vármegyei vizsgálat során keletkezett iratanyag számol be. Az iratok másolatai megtalálhatók VÉL A/39/2 tóm. 3. 178-210. Az iratanyagból részleteket közöl Köblös [szerk.] 2011. 183-186. A templom elvételét és a lelkész elmozdítását követően a hajmáskéri reformátusok több alkalommal fordultak jogorvoslatért különböző fórumokhoz: 1748-ban a püspök földesúrhoz VÉL A/39/2 113
