Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)

Testamentaria excellentissimi, illustrissimi ac reverendissimi domini domini Martini Bíró de Padány episcopi Wesprimiensis dispositio. Kegyelmes, méltóságos és főtisztelendő úr, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök úr végső rendelkezése

Jegyzetek

tom. 3. 322-324., kiadása Köblös [szerk.] 2011. 186-187., 1771-ben az uralkodóhoz Hudi et al. [szerk.] 2002. 481-483.

98 Az 1758-as jelentés szerint a templom éppen felújítás alatt állt. Hornig [közli] 1903. 322.

99 A balatoncsicsói reformátusok és püspök földesuruk között lezajlott konfliktus egyszerre volt gazdasági és vallási színezetű. A csicsói praediaíista nemesek felmenői 1640 óta szerződésben álltak a veszprémi püspökökkel, amelynek értelmében szolgáltatásaikat megválthatták évi 10 forintért és 15 napi robotért. Az időközben betelepülő új lakosokra a szerződés nem terjedt ki. 1738 óta a praedialisták leszármazottai bérelték ki Herend pusztát a püspöktől, aki a maga számára csak a bortizedet tartotta meg. 1746-ban a szerződést újabb 3 évre meghosszabbították. 1753 tavaszán a püspök megtiltotta a csicsóiaknak a templom használatát és a prédikátor, illetve tanító alkalmazását, ellenkezés esetére pedig kilátásba helyezte a faluból való kitiltásukat. A református lakosok megtagadták a templom kulcsának átadását. Szembeszegülésük miatt Bíró Márton megtiltotta nekik a csicsói határ használatát, és elrendelte a csicsói lakosok házainak és javainak felbecsülését. Úgy döntött, hogy a felbecsült javak értékét kifizeti, és a faluból távozó reformátusok helyébe katolikus kontraktualistákat fogad be. 1754-ben szerződést kötött a beköltözőkkel, akik a reformátusok egykori házainak becsértékét megfizették a püspöknek, és két évre felmentést kaptak a cenzusfizetés kötelezettsége alól. A két év lejárta után azonban már nagyobb terhek sújtották őket, mint református elődeiket. így a püspök felekezeti és gazdasági fronton is győzött. Mihalik 2010. 151-154., Pehm 1934. 301-302. Hermann a plébánia alapítását 1754-re teszi, itt említett első plébánosa Türgyei Péter lehetett. Hermann 2011. 285.

100 A Somogy megye déli részén található püspöki birtok, Görgeteg előbb a protestáns többségű ladi plébániához, majd a század derekától a csokonyai plébániához tartozott. Ez a terület egyébként vita tárgyát képezte a zágrábi és a veszprémi püspökök között.

101 A korabeli Zala megyéhez tartozó Csehi és Prága püspöki birtokok ma Siimegcsehi, illetve Sümegprága. Ez utóbbi ma Veszprém megyéhez tartozik. A két település egy plébániát alkotott a korszakban, amelynek székhelye Cse- hin volt. A szintén Zala megyei Alsópáhok püspöki birtok ekkor a veszprémi káptalan birtokát képező Felsőpáhok leányegyháza volt.

102 Ráksi Igái leányegyháza volt a korszakban.

103 Gróf Nádasdy Lipót Flórián (1700 körül-1758) 1746 és 1758 között volt kancellár.

104 Az úgynevezett hétéves háborúról van szó, amely 1756 és 1763 között zajlott az európai hadszíntéren elsősorban Szilézia birtoklásáért, amelyben az elsődlegesen érintett felek Ausztria és Poroszország voltak.

105 A Bíró Márton által említett 1760. december 9-én kelt levél Másolata nem található meg az érseki levéltárban őrzött protocolla episcopalia soro114