Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)
Testamentaria excellentissimi, illustrissimi ac reverendissimi domini domini Martini Bíró de Padány episcopi Wesprimiensis dispositio. Kegyelmes, méltóságos és főtisztelendő úr, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök úr végső rendelkezése
Jegyzetek gyakran gazdasági aspektusokkal is keveredtek. A kontraktualista és urbárium szerint szolgáló falvak terheit igyekezett egymáshoz közelíteni, s a gazdaság fejlesztését számos beruházással segítette. Mihalik adataiból ismerjük mindkét boltos nevét, az olasz Leonardo Moro, a görög Simeon Banakoszta volt. Mihalik 2010.155. Lásd még a 82. jegyzetben írottakat! 85 Az 1758-as jelentés leírása szerint: „Ac tandem duó praedia Erek et Deáki (hic enim in Hungária potior pars substantiae nostrae in ceconomia et agricultura consistit) pro augmento ceconomiae huic dominio Sümeghiensi applicata. Denique in eodem dominio et in praedio Csóta, in villa Monostor-Apáthi duarum et duarum rotarum noviter extructa molendina et in territorio Sümeghiensi cum unius rotae mola triplices piscinae, duae pro piscibus, una pro testudinibus, etc." Hornig [közli] 1903. 351. A két egykor Zala megyéhez tartozó puszta közül Deáki ma a II. világháborút követően Veszprém megyéhez csatolt Nyirád része, Erek Sümeghez, Csóta puszta pedig Kolontárhoz tartozik. 86 Monostorapáti birtokán kegyúri templomot építtetett, amely megelőzte a plébánia 1762-ben történt megalapítását. Pehm 1934. 126. Hermann 2011. 67. Rómába küldött jelentésében 1752-re teszi a templom építését. Hornig [közli] 1903. 322. A monostorapáti templom építését Molnár Mihály mester felügyelte. Elvégzett munkájának béréért 1756-ban a püspökhöz fordult. VÉL A/6. fasc. 3. no 90., Dénesi 2006. 61. Pehm leírja a templom felszerelését is. Pehm 1934. 129. 87 A kápolna építésére 1755-ben került sor. Hornig [közli] 1903. 322. 88 Az egykor Zala megyéhez tartozó Udvari ma Balatonudvari Veszprém megyében. Bíró Márton idejében (Balaton)csicsó leányegyháza volt. 89 A plébánia alapítását Padányi Bíró Márton 1720-ra tette, valószínűbb azonban, hogy csak 1730-ban jött létre plébánia a faluban. Hermann 2011. 64. A Szent Mihály tiszteletére felszentelt püspöki kegyúri templom építésére 1747-1750 között került sor. Főoltárát nagy valószínűséggel eredetileg a veszprémi székesegyház részére készítették. Erről legutóbb Serfőző 2011. 75-76. 90 A veszprémi püspöki és káptalani birtokokon Bíró Márton püspöksége idején jelentek meg és kerültek gazdasági kapcsolatba az uradalommal a zsidók, elsősorban a kisebb haszonvételek, illetve a városi boltok bérlőiként. Tevékenységükről és helyzetükről általában lásd Jakab 2010b. 91 A felsőörsi középkori templomot 1731-ig a reformátusok használták, amikor Bíró Márton prépostként - vármegyei karhatalmi segítséggel - erővel visszafoglalta a katolikus hívek számára. A préposti javak és épületek visszaszerzése több éven át elhúzódó és tettlegességig fajuló küzdelem volt. A reformátusok vallásgyakorlatát is érintő pereskedés és vizsgálat csak az 1750-es évek elején jutott nyugvópontra. Jakab 2001. Bíró Márton a Rómába küldött jelentésének Felsőörsről szóló részében maga is megemlékezett a javak visszaszerzéséről: „ex fundo illő Praepositurali Praedicantem et Ludi- Magistrum exturbare, domos eorum, prouti et Oratorium evertere ac funditus deleri 112
