Padányi Bíró Márton veszprémi püspök végrendelete 1762 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 31. (Veszprém, 2013)
Testamentaria excellentissimi, illustrissimi ac reverendissimi domini domini Martini Bíró de Padány episcopi Wesprimiensis dispositio. Kegyelmes, méltóságos és főtisztelendő úr, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök úr végső rendelkezése
Jegyzetek e terra inani et vacua quasi ex deserto, industria nostra efformato, variisque arboribus tam fructiferis, quam silvestribus adornato et quidem communicative cum residentia eadem." Hornig [közi] 1903. 274-275. (1752.) és 350 (1758.) Az építtető püspök ítéletét megerősítik a későbbi értékelések is, lásd például Rados 1939. 48. A palota belsejéről fennmaradt rövid 20. század eleji leírás Darnay 1930. 5-8. 79 A Szent Márton tiszteletére felszentelt négyszög alaprajzú püspöki házi kápolna mennyezetét Antonio Orsatti stukkói és Vogel Gergely budai mester Szent Márton megdicsőülését ábrázoló falképe díszíti. A falakon négy, Szent Márton életéből vett jelenetet ábrázoló kép látható, amelyek szintén Vogel művei. Végvári 1967. 14., Genthon 1974. 429. 80 A püspöki palota legszebb terme a könyvtárszoba volt, melynek meny- nyezetét a püspököt a tudomány jelképeivel (homokóra, éggömb) ábrázoló falfestmény és Antonio Orsatti stukkói díszítették. A falak mentén nyolc beépített, intarziás, diófurnérral borított könyvszekrény állt, előttük nagy olvasóasztallal. A könyvtárszoba bútorzatát - miután 1888-ban báró Hornig Károly püspök a nemzetnek adományozta - az Iparművészeti Múzeumba szállították és állították fel, elkészítve a szoba stukkódíszeinek másolatát is. Pehm 1934. 381-383., Végvári 1967. 15. A palota könyvállománya beolvadt a veszprémi püspöki palotában folyamatosan gyarapodó püspöki könyvtár állományába, amely ma a Veszprémi Érseki Könyvtár gyűjteményének részét képezi. 81 Bíró 1758-as jelentésében erről az építkezéséről a következőket olvashatjuk: „Ad hue ibidem Sümeghini in duobus allodiis, unó quidem pro equis (quod etiam in secunda et tertia contignatione pro granario deservit) in alio autem pro cornutis pecoribus una cum certis ergastulis et repositoriis exstructa ampla et solida sedificia." Hornig [közli] 1903. 350-351. Az első épület minden bizonnyal azonos Bíró Mártonnak ma is álló barokk emeletes istállójával, amely a váralján található. Vö. Genthon 1959. 333. és Entz-Gerő 1958.117. Talán ugyanerről az épületről ír a püspök az 1752-es jelentésében is, bár a méretei eltérnek a végrendeletben közöltektől: „Item ibidem Sümeghini solidum ad quadraginta quinque orgiarum longitudinem totum sub fornice et respective ad columnas lapideas exstructum imbricibus tectum sedificium, ac super illud triplicis contignationis granarium fi. 8650." Hornig [közli] 1903. 274. 82 Említve a főpásztor 1758-as jelentésében: „Amplum item diversorium extra muros et duse fornices sub eodem tecto institoribus in censu elocandse." Az említett két bolt minden valószínűség szerint azonos a végrendeletben alább említett görög és olasz kereskedőnek bérbeadott két bolttal. Hornig [közli] 1903. 351. 83 Talán azonos az Árpád utca 1. szám alatti 18. századi börtönnel. Vö. Genthon 1959. 330. 84 Mihalik Béla kutatásaiból tudjuk, hogy Bíró Márton hatékony gazdasági üzem kialakítására törekedett a püspöki uradalmakban, így a sümegi uradalomban is. Eközben a birtokain élőkkel szembeni vallási konfliktusai 111
