Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Bene János: Nyíregyháza román megszállása 1918–1919-ben
Nyíregyháza román megszállása 1918-19-ben román katonák emlékére tartott rekviemen Dragu ezredes, dandárparancsnok a jelenlévő nyíregyháziak előtt intette a rend megtartására katonáit, a hónap elejétől működött a vármegye teljes hivatalszervezet is Mikecz István alispánnal, május közepétől pedig a román főparancsnokság által kinevezett dr. Újfalussy Dezső főispánnal az élen. A Diadal és Apolló mozik napi 6 és 8 órai kezdéssel vetítettek, bár a posta-, a távíró- és a telefonhálózat továbbra sem üzemelt. Kikapcsolták a villanyvilágítást is, mert a rendszertelenül, vagy inkább nem működő vasútforgalom miatt a városi erőmű nem kapott szenet. Május közepétől azonban, ahogy a román hadsereg mindenütt elérte a Tisza vonalát, megváltozott a helyzet. A május 13-i Nyírvidék az első lapszám, ahol megjelennek, majd később egyre sokasodnak a „fehér ablakok", bennük: „A cenzúra törölte" felirattal. A lakosság fékentartására, egy esetleges ellenállás megelőzésére megkezdődtek a túszszedések. Az I. világháború poklából 1918 őszén hazatért háziezred, a császári és királyi 14. huszárezred Nyíregyházán élő tisztjeit (5 alezredes, 7 őrnagy, 10 százados és 12 főhadnagy) május 19-én családostól Brassóba internálták, s mind a megye mind a város tiltakozó akcióinak ellenére csak szeptemberben engedték őket haza.5 A belső rend és nyugalom fenntartására viszont a román hatóságok megengedték Nyíregyházán a városi rendőrség újjászervezését és oldalfegyverrel (karddal) való ellátását, valamint a vármegyében a csendőrség újbóli felállítását: „A szabolcsmegyei csendőrség régi fegyelme azonban olyan erős volt, hogy a vörös terror sem tudta őket teljesen szétbomlasztani, csupán rövid tétlenségre kényszerítette őket. Egyetlen tiszt vagy legénységi állományú csendőr sem hagyta el Szabolcs vármegyét, úgy hogy a román parancsnokság engedélyével folyó hó 25-én meg is kezdte működését csendőrségünk [...] A szabolcsmegyei csendőrség Nyíregyháza kültelkein és az összes járásokban fog őrködni a közbiztonságon. Őrsönként 2-3 román katona is be lesz osztva. Egyelőre a csendőrség minden tagja kardot és forgópisztolyt kapott, de remény van arra, hogy rövidesen karabéllyal is fel fogják őket szerelni. Amikor a szabolcsvármegyei csendőrség ismét megkezdi működését jól esik megemlékeznünk arról, hogy úgy a régi fegyelem megmaradásában, mint az újra szervezésben kiváló érdemei vannak a szabolcsi csendőrök nagyszerű parancsnokának Kricsfalussy Jenő alezredesnek." - olvasható a Nyírvidékben.6 Május végén megjelentek az első rekvirálási rendeletek is, melyeket a megszállók igen sajátos észjárás szerint hajtattak végre. 1919. június 7-re a polgármester rendkívüli közgyűlést hívott össze, ahol soron kívül két fontos bejelentést is tett. Az egyik szerint: „A megszálló román katonai parancsnokság bizonyos nagyobb mennyiségű anyagok és cikkek 48 óra alatti beszerzésére utasította őt, különben a várost sújtó 500.000 lej pénzbüntetés terhe alatt." A kért anyagokat a polgármester nem sorolta fel, azt viszont sajnálattal közölte, hogy a 5 Marjay 1931. 198., Varga-Horváth 1959.103-104. 6 Nyírvidék 1919. V. 29. 3. 81
