Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Szűts I. Gergely: Politikai és társadalmi viszonyok Miskolcon és Diósgyőrben 1919-ben
Szűts István Gergely években felmentő ítélet született. A legvaskosabb dosszié Hollós Zoltánné, született Tóth Margit, 21 éves, római katolikus, három elemit végzett hivatalnoknő ügyében keletkezett. Az egyes vádpontok közül a bíróság végül azt találta megalapozottnak, amely szerint Hollósné a Háztartási Alkalmazottak Szakszervezetének vezetőjeként több alkalommal is az úri osztály ellen hangolta hallgatóságát, ezzel pedig felbujtási követett el. Végül ezért 1920 májusában 2 hónapi fogházbüntetésre ítélték.46 Egy másik esetben Ádám Lászlóné, született Hritz Juliana, 37 éves, evangélikus vallású varrónőt 1920 tavaszán 2 hónap 21 nap börtönre ítélték.47 Ádámnét 1919 augusztusában jelentették fel agitáció és személyes szabadság megsértése miatt. A vád szerint az egygyermekes, a háború alatt megözvegyült varrónő 1918 novemberében lépett be a Miskolci Szabók Szakszervezetébe, majd néhány hónappal később a Hadiözvegyek Szakszervezetének, illetve a Női Munkások csoportjának is elnöke lett. Történetében egy érdekes adalék, hogy ez utóbbi posztjáról műveletlensége és antiszemita kijelentései miatt hamarosan leváltották. A vád, amelyet a bíróság megalapozottnak vélt, az volt, hogy vele rossz viszonyban lévő két szomszédját feljelentette a vádbiztosságnál, akik emiatt öt napot vizsgálati fogságban töltöttek. A többi esetben is jól kirajzolódnak azok a személyes konfliktusok, érdek- ellentétek, amelyek alapján a feljelentések, illetve 1919 őszétől a korábban elszenvedett sérelmek miatti perbe fogások megtörténtek. A levéltári gyűjteményben található ügyek főszereplői elsősorban olyan agitátorok, szakszervezeti vezetők voltak, akik politikai szerepe még a városon belül sem volt meghatározó. Ezek a személyek inkább egy-egy munkahelyen, vagy lakóközösségen belül fejtették ki tevékenységeiket, legtöbbször megfelelő ideológia képzettség nélkül. A helyi politikai vezetők megítélésére jellemző, hogy alig egy évvel az események után Lichtenstein László kormánybiztos a belügyminisztertől kérte a direktórium vezetője, Reisinger Ferenc internálásának megszűntetését.48 A korábbi kommunista kritikákkal szemben a későbbi polgári városvezetés elismerte Reisinger regnálásának alapvetően békés jellegét, és a mellette dolgozó szociáldemokrata direktóriumi tagokkal kapcsolatosan sem merültek fel komolyabb vádak. Jó példa erre Groszmann Zsigmond direktóriumi vezető ügye is, akit szökése miatt csak 1926-ban állítottak bíróság elé. Ekkor felmentették az ellene felhozott vádak alól, ám két év múlva új bizonyítékok alapján mégis 2 hónap börtönbüntetésre ítélték. 1929-ben végül kormányzói 46MNL BAZML Vll.l.f. B2351/1919. 47MNL BAZML Vll.l.f. B2569/1919. 48 Dr. Lichtenstein László kormánybiztos távirata a belügyminiszterhez. „Reisinger, de a többi munkásvezér is a nyugalom és a rend fenntartása érdekében dolgoztak, elsősorban nekik köszönhető, hogy Miskolcon és környékén sem a forradalom idejében, sem a kommunizmus alatt nagyobb atrocitások nem fordultak elő." MNL BAZML IV.1901.1. doboz. 42
