Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)

Szűts I. Gergely: Politikai és társadalmi viszonyok Miskolcon és Diósgyőrben 1919-ben

Politikai és társadalmi viszonyok... kegyelemben részesült, és a 2 hónap helyett végül 200 pengő pénzbüntetéssel zárult az ügye.49 1920 nyaráig összesen mintegy 500 személyt internáltak Borsodból a nagykanizsai és a hajmáskéri intemálótáborokba, azonban a következő évek­ben többségük visszatért, és összességében kisebb büntetéssel megúszta az ügyet. Sokat elárul, hogy egy 1978-ban kiadott forrásgyűjtemény szerkesztői is elismerik, hogy 1919 őszétől kezdődően meglehetősen enyhe ítéletek szü­lettek, elsősorban annak köszönhetően, hogy a visszatérő polgári közigazga­tás a törvényesség keretein belül végezte feladatát.50 Összegzés Annak, hogy a két településen súlyosabb atrocitások nélkül sikerült átvé­szelni a Tanácsköztársaság 133 napját, több oka is volt. Egyrészt - a politi­kai hatalomváltások ellenére - a helyi polgári közigazgatás alapszervei, ha kisebb kapacitással is, de szinte folyamatosan működtek. Másrészt pedig a helyi politikai viszonyokban, a kommunisták szervezetlenségében illetve a szociáldemokraták társadalmi elfogadottságában és mértékletességében keresendőek a további magyarázatok. Hirossik János népbiztos idézett jelentése világít rá legjobban arra, hogy a két település, amely jelentős munkássággal rendelkezett, mennyire passzív is volt a kommunista tanokkal szemben. A marxista történetírás által használt toposz, amely szerint Diósgyőr már 1919-ben is a kommunizmus bástyája volt, éppen a kortárs vélemények és reakciók tükrében tűnik megcáfolha- tónak. Elég, ha csak Hirossik beszámolóira, illetve a kommün alatt hivatalt viseltek érdekében a későbbi polgári vezetők által tett lépésekre gondolunk. 1919 tavaszán és nyarán - Hirossik regnálását leszámítva - a helyi politikai vezetésnek sikerült erőszakos beavatkozás nélkül vezetni a várost. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ebben az időszakban ne lettek volna tör­vénytelenségek és kisebb atrocitások, azonban az ország egyes területeihez képest itt sokkal békésebben teltek ezek a hónapok. Úgy véljük Miskolcon és Diósgyőrben az ideológiai alapú ellentétek helyett az alapvető konfliktusokat egyrészt személyes sérelmek és érdekek, másrészt pedig a folyamatos népes­ségmozgás, a cseh és román megszállás, valamint a közellátás katasztrofális állapota okozta. 49MNL BAZML. Vll.lf. B2012/1920. “Beránné-Román 1978. 20. 43

Next

/
Thumbnails
Contents