Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Szűts I. Gergely: Politikai és társadalmi viszonyok Miskolcon és Diósgyőrben 1919-ben
Politikai és társadalmi viszonyok... Ahogy arra már utaltunk, vizsgált településeinket térbeli közelségük valamint szövevényes politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolataik miatt nem lehet külön kezelni. Erre példa a Miskolc központjában 1919. február 16-án rendezett nagygyűlés is, ahol a korabeli híradások szerint mintegy 40.000 ember jelent meg.14 Még ha túlzóak is az újságírói vélemények, a résztvevők számából és összetételéből jól látszik, hogy a mindkét település munkásságának jelentős részét adó üzemek képviseltették magukat a tömegdemonstráción. Az események szervezése Diósgyőr esetében a vasgyárban, míg a vármegyei székhelyen a MÁV Miskolci Javítóműhelyében zajlott. A Tanácsköztársaság megalakításáig Miskolcon néhány személyi változtatástól eltekintve a régi hivatalnoki garnitúra maradt pozícióban. Igaz ugyan, hogy a január 20-án megalakított helyi néptanács, - amely a Nemzeti Bizottság feladatát volt hivatott átvenni - új képviselőkből állt, mégis a napi ügymenetet továbbra is a „régi rend" kiszolgálói, a tapasztalt helyi politikusok és hivatalnokok vitték. A Vasgyárban másként alakult a helyzet, hiszen a helyi Nemzeti Tanács vezetői 1919 januárjában elbocsátották állásából Allender Henrik gyárigazgatót, illetve több vezető tisztviselőt, mérnököt.15 Helyére azonban nem politikust, hanem egy szakembert, Braunfeld Gyulát nevezték ki. A települések politikai életét és közhangulatát természetesen meghatározták az országos események, azonban 1919 márciusa előtt az itt élőket elsősorban a közellátást megterhelő menekültkérdés, illetve az egyre reálisabb veszélyt jelentő cseh megszállás foglalkoztatta. „ Vörös " hétköznapok 1919. március 22-én délelőtt szociáldemokrata és kommunista politikusok, aktivisták megalakították a Borsod-Miskolci Munkások, Katonák és Földnélküli Parasztszegények Tanácsát.16 Bár a néptanácsnak kizárólag szociáldemokrata és kommunista érzelmű tagjai voltak, a hivatalos ügyek intézését egyelőre a hozzáértő és tapasztalt hivatalnokokra bízták. A hatalomváltás tehát nem járt azonnal teljes személycserével. Ennek legfőbb oka a városi baloldal erőviszonyaiban keresendő. Sem Miskolcon, sem pedig Diósgyőrben nem lett meghatározó a kommunisták szerepe, ami egyrészt a helyi szociáldemokraták társadalmi beágyazottságának és szervezettségének, másrészt pedig az itteni baloldali mozgalmak korábbi sikeres állami kontrolljának volt köszönhető. Különösen Diósgyőr esetében volt ez igaz, hiszen ahogy már utaltunk rá, H Reggeli Hírlap 1919. II. 18. 15 Allender Henrik 1910 decembere és 1919 januárja között vezette a Diósgyőri Királyi Acél- és Vasgyárat. 16Somorjai 2007. 19. 31
