Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Szűts I. Gergely: Politikai és társadalmi viszonyok Miskolcon és Diósgyőrben 1919-ben
Szűts István Gergely a több ezer munkást foglalkoztató gyárban és kolóniában jelentős karhatalom állomásozott. Egy 1917-es sztrájk kapcsán kiderül, hogy békésebb hétköznapokban is százötven csendőr igyekezett jelenlétével az esetleges szervezkedéseket felderíteni és megakadályozni.17 Ennek is köszönhető, hogy a miskolci kommunisták viszonylag későn, csak 1918 decemberében alapították meg szervezetüket helyi tanárok, tisztviselők és mesteremberek közreműködésével. A városban erős társadalmi háttérrel bíró szociáldemokraták azonnal igyekeztek gyengíteni a kommunisták szerveződéseit, például azzal, hogy nem engedélyezték az ifjú munkások gyűléseit. A kommunista városi sejt súlytalanságát jelzi az is, hogy helyben működő kádert nem találván, 1919 márciusában a mozgalmi múlttal ugyan rendelkező, de az olasz frontról éppen csak hazatérő Pelyhe Jánost nevezték ki vezetőnek.18 A következő hetekben megalakuló városi direktóriumnak négy tagjából is mindössze egy, a több évig távol lévő Pelyhe volt csak vállaltan kommunista. Az újonnan megalakult városi vezetésnek problémák sokaságával kellett szembenéznie. Egyrészt a közellátás és a közélelmezés már olyan kritikus stádiumba jutott, hogy a borsodi direktórium április 7-én tartott értekezletén Diósgyőr és Ózd mellett Miskolcot is az ellátatlan települések közé sorolta, és azonnali segítséget kért a budapesti vezetőségtől.19 A helyzetet tovább fokozta, hogy a folyamatosan érkező kiutasított vagy önként elmenekülő polgári lakosság mellett az ide áthelyezett állami intézmények elhelyezéséről is gondoskodni kellett. Ehhez pedig lakhatásra, munkavégzésre alkalmas helyiségekre volt szükség. A direktórium vezetőjének, Reisinger Ferencnek bár lett volna lehetősége arra, hogy magánlakásokat rekviráljon, a súlyos társadalmi feszültségekkel terhelt város érdekében egyelőre inkább közintézmények, gyárak és üzemek helyiségeit vonta szocializálás alá. Ennek során például a város szállóiban csak engedéllyel és csak korlátozott számban tartózkodhattak vendégek, aminek köszönhetően a szobák többségében sikerült néhány menekült családot elhelyezni. Emellett a város laktanyáin kívül olyan üzemeket és raktárakat is birtokba vettek, amelyek ideiglenes szállást biztosíthattak akár több száz menekült, hajléknélküli számára is. Ilyen volt például a Guttmann és Zeilendorfer-féle szövőgyár, ahol április második felében 35 munkáscsalád számára alkalmas helyiségeket rekviráltak és rendeztek be ideiglenesen.20 Ez utóbbi esemény rávilágít arra is, hogy a Reisinger-féle 17MNL BAZML IV.809.b. 10549/1917. 18 Pelyhe János 1890-ben született Egerben, 1914 augusztusában orosz hadifogságba került, négy év múlva tért csak haza, de már mint kommunista érzelmű vasesztergályos. Diósgyőrött alapító szervezője a KMP helyi csoportjának, és ő lett később a miskolci szervezet elnöke is. A Tanácsköztársaság után kilenc hónapig vizsgálati fogságban tartották, de az 1920-ban tartott főtárgyaláson végül felmentették 19 Somorjai 2007. 22. 20 Szabó 1976.12. 32
