Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Szűts I. Gergely: Politikai és társadalmi viszonyok Miskolcon és Diósgyőrben 1919-ben
Politikai és társadalmi viszonyok... Emellett természetesen az 1890-ben alakult Magyar Szociáldemokrata Pártnak is nagy támogatottsága volt munkásság körében. A párt vezetősége azonban, úgy tűnik mégsem volt teljesen elégedett a vasgyári munkásság szervezettségével, erre utal, hogy az 1898-ban megalapított helyi sejt munkáját többször is kritizálták. A diósgyőri szociáldemokraták mozgalmi élete békésnek volt tekinthető, ezt bizonyítja, hogy az első világháborúig komolyabb sztrájkok nem zajlottak a Vasgyár területén. Amennyiben mégis, az elégedetlen munkásság és a vezetőség az esetek többségében rövid idő alatt képes volt kompromisszumokat kötni. A helyi szerveződések kontrollálása azonban nem elsősorban a már kialakult konfliktus megfelelő kezelésén, hanem a megelőzésen múlott. A rendvédelmi hatóságok ugyanis kiemelt figyelemmel fordultak a Vasgyár felé, hiszen a baloldali mozgalmak potenciális tűzfészkét látták benne. Ennek megfelelően igyekeztek a nem kívánt szerveződéseket még idejében elfojtani, úgy, hogy arányaihoz képest jelentős számú csendőr és rendőr látott el szolgálatot a gyár, illetve a kolónia területén. A háború (utó)hatásai A háború első éveiben még az európai frontoktól távol fekvő ország néhány városa, így például Miskolc is viszonylag korán megtapasztalhatott bizonyos békeidőktől eltérő jelenségeket. Mivel a város az északkeleti vasúti fővonalon feküdt, ezért már 1914 őszétől, majd különösen a következő évtől kezdve, a Galíciából és Bukovinából érkező menekültáradat egyik tranzitállomása lett. Az Osztrák-Magyar Monarchia központjába, Bécsbe tartó menekültek egy része rövid ideig a városban tartózkodott, így ellátásukról, elsősorban élelmezésükről előbb az állam, majd a város volt kénytelen gondoskodni. Ez természetesen alaposan megterhelte Miskolc amúgy is szűkös városi pénztárát.9 A következő három évben valamelyest enyhült a keleti tartományokból érkező menekültáradat, ám 1918 novemberétől egy újabb, sokkal jelentősebb és fájdalmasabb jelenség határozta meg nemcsak a város, hanem az ország mindennapjait is. A vesztes Osztrák-Magyar Monarchia határait átlépve folyamatosan haladtak az ország belseje felé az utódállamok csapatai, akik elől a magyar érzelmű, addig a magyar állam szolgálatában állott alkalmazottak egy része hivatalát hátrahagyva menekült. Miskolc esetében földrajzi helyzetéből adódóan elsősorban a cseh-szlovák hadsereg offenzívája volt a közvetlen kiváltó ok. 1918 decemberétől már szórványosan érkeztek családok, azonban a következő hónaptól tömegesen, szervezett formában jöttek menekültek és 9 A város polgármestere 1916-ban beadványban fordult a belügyminisztériumhoz a menekültek ellátásához szükséges központi támogatásért. MNL OL K148. 18621/1916. 29
