Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Cseh Géza: Szemet szemért
Cseh Géza azonban (országos hírű szerzők bevonásával) rövid idő alatt megjelentette a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene című monográfiát. A tudományos igényességgel összeállított kötet egészen az 1980-as évekig a hely- történeti kutatások legfontosabb alapművének számított. Scheftsik György 1935-ben választási csalással - a kisgazda szavazók erőszakos kizárásával - megszerezte a jászladányi választókerület mandátumát. Ám ellenfelei meg- petícionálták a választást, és a közigazgatási bíróság egy év múlva Scheftsik mandátumát megsemmisítve, Lázár Imre kisgazdapárti jelöltet jelentette ki országgyűlési képviselőnek. Ezután Scheftsik György a Gömbös által életre hívott Nemzeti Munkaközpontban tevékenykedett, és annak országos alel- nöke lett. A '30-as évek végén Budapesten, a Rákóczi úton ügyvédi irodát nyitott, és sorsjegyiroda működtetésével is próbálkozott. Főlevéltámoki állásáról már 1935-ben, képviselővé választásakor lemondott.55 Az egykori fehér tiszt a II. világháború után emigrált. 1947-ben Párizsban tűnt fel, majd 1948 májusától 1969-ben bekövetkezett haláláig Buenos Airesben élt. Az argentínai zsidó származású magyarok körében nagyon rossz híre lehetett, mivel a Buenos Aires-i Szabad Szó című lap már 1947 októberében figyelmeztette olvasóit, hogy Scheftsik Dél-Amerikába akar költözni.56 1949-ben két argentínai magyar nyelvű újság - a Jövő és a Hatikva című cionista lap - leleplező írásokat közölt Scheftsik György múltjáról. Elsősorban a Britannia Szállóban véghezvitt tetteit, Hamburgerné és társai megkínzá- sát, továbbá a Somogyi-Bacsó-gyilkosságban játszott szerepét emelték ki. Argentínában a szolnoki, abonyi és fegyvemeki eseményekről bizonyára nem tudhattak részleteket.57 Scheftsik becsületsértés címén pert indított a Hatikva szerkesztősége ellen. Sajnos a sajtóper kimenetelét nem ismerjük, mivel az újság Magyarországon fellelhető 1949-es évfolyama hiányos. A bíróság valószínűleg Scheftsik György javára döntött, ugyanis a Hatikva gyűjtést rendezett a horribilis perköltség fedezésére, és ez általában a vesztes felet terheli. 1949. szeptember 15-ig a zsidó származású argentínai magyarok 5346,30 dollárt adtak össze.58 A cionista újság szerkesztősége a Külügyminisztérium útján Scheftsik György ellen bizonyítékokat kért, és ezzel Magyarországon is felhívta rá a figyelmet. 1949-ben a magyar kormány háborús bűncselekmények címén Scheftsik kiadatását kérte, ám ezt a latin-amerikai ország kormánya elutasította, mivel a nemzetközi jog értelmezése szerint az 1919-20-ban elkövetett, és régen elévült gyilkosságokat nem lehetett a háborús bűnök kategóriájába sorolni. Magyarországon azonban csak 1959-ben vonták vissza a Scheftsik György ellen kibocsátott nyomozólevelet, de az ügyet továbbra sem 55 Cseh 2006. 105-112. 56 Szabad Szó 1947. X. 5. 57 Jövő 1949. VI. 10. 2., Hatikva 1949. VIII. 1. 1-3., 11., és 1949. IX. 15. 26. 58 Hatikva 1949. IX. 15. 28. 110
