Vörös és fehér. A vörös és a fehér uralom hátországa 1919 vidéken - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 30. (Veszprém, 2013)
Cseh Géza: Szemet szemért
Szemet szemért... tekintették elévültnek.59 A szolnoki különítményes tiszt további sorsáról nagyon keveset tudunk. Keresztfiának elmondása szerint portási állást vállalt, és második feleségével, Oláh Klárával szerény körülmények között élt 1969- ben bekövetkezett haláláig Buenos Airesben. Prológus: Szolnokon a vörösterror áldozatainak sírjait 1944-ig rendszeresen megkoszorúzták. 1934-ben a Tisza Szálló fürdőjének árkádjai alatt felállították Füredi Richárd Hidraölő című, szörnyeteggel viaskodó férfit ábrázoló szobrának gipszmodelljét, amelynek végleges változata Budapesten, a Nádor utca végén az 1918-19-es vértanúk emlékművének egyik mellékalakja volt. Az aranyszínű vízálló festékkel tartósított szobrot 1945-ben, a város kommunista polgármesterének utasítására megsemmisítették. A római katolikus temető 22-es parcellájában és a régi izraelita temetőben mindmáig fennmaradtak a kivégzett fehérek síremlékei. 2004-ben a Tisza Szálló falán, egy évvel később a temetőben is emléktáblát állítottak névsoruk feltüntetésével. 2011- ben a Jobbik szolnoki szervezetének tagjai két kopjafát helyeztek az általuk helyreállított sírok mellé. Az Abonyban meggyilkolt kommunisták és baloldaliak földi maradványait soha sem találták meg, noha a Vigyázó-kastély kertjét teljesen felásták. Az épület elhanyagolt állapotban, lakatlanul áll, a kertben a bejáratnál málladozó emlékmű látható. A szolnoki Kossuth téren 1963-tól 1990-ig semmit sem kifejező, talán leginkább tornamutatványra emlékeztető monumentális szobor lett volna hivatott emlékük megőrzésére. A rendszerváltás után a fehérterrorról nem jelent meg helytörténeti publikáció. Amennyiben valaki felveti ezt a hiányosságot, röviden elintézik azzal, hogy a pártállam időszakában már részletesen feltárták ezt a témát. Feltárták és publikálták az akkori politikai elvárások szerint, ám messze nem a valóságnak megfelelően. A származásuk, vagyonuk miatt, vagy egyszerűen személyes bosszúból megölt és megkínzott vétlen áldozatokról nem esett és ma sem esik szó. Jóllehet csak a vérzivataros átmeneti időszak minél teljesebb megismerésével válna lehetővé a Horthy-korszak árnyalt és elfogulatlan értelmezése, Teleki Pál, Bethlen István és politikus társaik megbecsülése, akik az anarchiából és káoszból kivezették az országot. 59BFL XXV.l.a. 2171/1949/2. 111
