A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Horváth Sándor: Sztálinvárosi mítoszok
Horváth Sándor: Sztálinvárosi mítoszok meg (még akkor is, ha nem volt kellően tájékozott az uralkodó ideológiával kapcsolatban): „Én miután az én gyermekeimtől úgy tudtam elszakadni, hogy az Urjé- zus szavával tudtam őket megnyugtatni. Hogy magamhoz fogom őket venni, ha lakásom fog lenni. Miután igén keresztül tudtam ezt az ígéretet tenni. Hisszük, hogy meghallgatása fog lenni. És rövidesen fogunk lakást kapni. Ne akarjanak bennünket hitehagyottá tenni. Mert fölvilágo- sultságunk van, hogy ezt a várost a Szentíráson keresztül tudták fölépíteni.”42 43 A szocialista hősök megteremtése a sztálinista individualizmus megjelenési formája is volt. Ezek a hősök - és az új szocialista ember megteremtése - a kollektív élet mítoszából származtak.41 Örkény István a hősábrázolást tömören így foglalta össze 1953-ban, amikor számot vetett közeli múltjával: „Hősiesség - ezt tudta a szemem. A hősiességet akarta látni; mást nem is volt hajlandó látni, csak azt.”44 45 A várost még nem sokkal korábban ö maga is „iskolaként” akarta ábrázolni, mivel a sztálinvárosi élmények nyomán „egy széles alapozású, három generáció életét bemutató családregényt tervezett, aminek Bónis Antal mérnök lett volna a központi figurája, aki a sztálinvárosi építkezés hősi romantikájának hatására új emberré lesz”.41 A regényből részleteket ugyan publikált, de végleg sohasem fejezte be. 1953 végén - talán részben a júniusi reformok hatására - a művek tanúsága szerint Örkény írói magatartása megváltozott. Örkény Babik című írásának már asztalfiókban kellett maradnia, mivel abban Babik János „ftk- tív-élmunkás” történetén keresztül Örkény a szocializmust már totálisan abszurd világként ábrázolta.46 Az aranyláz és a monumentalitás képe, az alapítási időszak „heroizmusának” ábrázolása azonban mélyen beivódott a köztudatba Sztálinváros kapcsán, és amikor a későbbiekben a település szóba került, akkor is rendszeresen felbukkantak ezek a képek. Ez a hatás még az ötvenes évek elején született írásaival szembeforduló Örkénynél is megfigyelhető, aki a hetvenes években is a korábbi toposzok alapján konstruálta meg sztálinvárosi emlékképeit: „Ami ott készült és épült, az azért monumentális vállalkozás volt. Magyarországon ilyen még nem történt: felépíteni egy városrészt, beköltözMNL FML XX1I1. 510. 2. d. Lakáskérvény a Sztálinvárosi Városi Tanács Egészség- ügyi Osztály szociális csoportjához. 1954. 43 Kharkhordin 1999: 190-200. 44 Örkény 1985: 381-386. 45 Simon 1996: 51. 46 Simon 1996: 52-54. 139
