A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Décsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez. Válogatás az Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottságának irataiból
A közép-dunánti'ili régió városainak szocialista kori története A kérés teljesítésével az MSZMP Veszprém megyei Bizottsága és a Tapolcai Városi Párt VB egyetért.”41 Szintén a Munkásőrség helyi alakulatához kapcsolódik a következő forrás. 1981-ben a névadó Kossá István szobrának köztéri elhelyezéséhez kértek hozzájárulást. „A Veszprém megyei Tanács a megyei Pártbizottsággal egyetértésben a tapolcai posta épülete előtt »Kossá István« bronz mellszobrát, Marton László szobrászművész alkotását kívánja elhelyeztetni 1982 márciusában, a Munkásőrség megalakulásának 25. évfordulóján.”42 A Bizottság hozzájárult a szobor felavatásához, ami kellően ünnepélyes keretek között meg is történt. Alig nyolc év múlva aztán a rendszerváltással a szobor is (helyet) váltott. Jelenleg a Városi Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében található. Köpeczi Béla művelődési miniszter 1987. november 3-án tett előterjesztést a Bizottság számára oktatási-nevelési intézmények névfelvétele tárgyában. Ebben szerepel a tapolcai Zeneiskola Járdányi Pálról történő elnevezése is.43 „A közel 300 tanulót oktató zeneiskola immár 15 év óta nagyon tudatosan alakítja a város és környékének zenei kultúráját, folyamatosan jó színvonalon dolgozik. Folyamatban van az intézménynek egy korszerűbb felújított épületbe való áthelyezése. Az új épület átadásakor tervezik az ünnepélyes névfelvételt is. Járdányi Pál zeneszerző, zenetudós és pedagógus nagy érdemeket szerzett a felszabadulás után az új alapokon megszervezett állami zeneoktatás kialakításában, fejlesztésében. Különösen meghatározó volt a szerepe a magyar zenei anyanyelven történő 41 MNL OL M-KS 288-41. 268. őe. 3., 17. 42 MNL OL M-KS 288-41. 376. őe. 75. 43 Járdányi Pál (Budapest, 1920. január 30. - Budapest, 1966. július 29.): zeneszerző, népzenekutató, Kossuth-díjas (1954), Erkel-díjas (1952, 1953). Zenei tanulmányait a budapesti Zeneművészeti Főiskolán végezte 1936-1942 között Kodály Zoltán (zeneszerzés) és Zathureczky Ede (hegedű) irányításával. Evvel párhuzamosan a tudományegyetemen néprajztudományt hallgatott, ahol 1943-ban szerzett doktorátust. Rövid ideig zenekritikusként működött, 1946-ban a Zeneművészeti Főiskola tanára lett, ahol 1959-ig tanított népzenét. Ezután főleg a népzenekutatásnak szentelte idejét. 1948-tól az MTA népzenekutató csoportjának volt munkatársa, ebben a minőségben rendszerezte és szerk. a Magyar Népzene Tára I. (1951) és IV. (1959) kötetét. 1964-ben Budapesten a nemzetközi népzenei kongresszuson tartott előadást Tapasztalatok és eredmények a magyar népdalok rendszerezésében címmel. Kenyeres (föszerk.) é. n.: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC06879/06995.htm 78
