A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Décsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez. Válogatás az Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottságának irataiból
„Tanulmányai befejezése után a feladatainak megfelelően, érdeklődése a monumentális emlékművek felé fordult. Számos szobra került elhelyezésre az országban: Orosházán Táncsics, Budapesten Joliot Curie, Komlón Lenin, Gyulán Lenin, Siklóson Jobbágyfelszabadítás, Szentesen Fel- szabadulási emlékmű, hogy csak a legkiemelkedőbb alkotásait soroljuk fel.”38 A javaslattevő a Képzőművész Szövetség volt. A Bizottság 1980. február 26-ai ülésén tárgyalták a Kiváló Művész díjra történt felterjesztését (a javaslattevők Vámos Lászlóhoz hasonlóan a Képzőművészeti Osztály és a Képzőművészek Szövetsége volt). Az indoklásban a következő olvasható: „Elkötelezettsége és különleges mintázóképessége érdeklődésének körét, stílusát is meghatározza. Embert kutató, elemző szenvedélyét kitűnő portréi jelzik, de emlékezetesek egészalakos történelmi figurái is. Politikai emlékművei mozgalmasak, elbeszélőén részletezők. Több mint félszáz köztéri szobra áll az országban. Köztéri szoborkompozícióiért, kiemelkedő realista alkotásaiért.”39 1976. augusztus 31-ei ülésén tárgyalta a Bizottság azt az előterjesztést, amely szerint a tapolcai Munkásőr Zászlóalj Kossá István40 nevét kívánta felvenni. Décsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez „Kossá elvtárs több ciklusban a tapolcai járás országgyűlési képviselője volt. A lakosság és a munkásőrség személyi állománya munkásságát ismeri és nagyra becsüli. A zászlóalj 1975-ben végleg kiérdemelte »A megye legjobb munkásőr egysége« címet, a vándorserleget és oklevelet. 38 MNLOLM-KS 288-41. 198. őe. 30. 39 MNL OL M-KS 288. 4L 40. őe. 25. 40 Kossá István (Balatonlelle, 1904. március 31. - Budapest, 1965. április 9.): politikus, miniszter. 1947 augusztusától haláláig Veszprém megye képviseletében jutott be a mindenkori törvényhozásba. 1948. augusztus 5-től 1949. február 20-ig iparügyi, 1949. június 11-től 1950. február 24-ig pénzügyminiszter. 1950-ben az Országos Munkaügyi Bizottság, 1951-ben az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, később a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, a Munkaerőtartalékok Hivatalának elnöke. 1952. január 5-től 1953. július 2-ig kohó- és gépipari miniszter. 1955-ben az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese. 1956. október 27-től november 3-ig és 1956. november 12-étől 1957. május 9-ig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány pénzügyminisztere, 1957. május 9-től 1963. december 9-ig, nyugdíjazásáig közlekedés- és postaügyi miniszter. Haláláig az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt. Kenyeres (foszerk.) é. n. http://www.elib.hu/00300/00355/html/ABC07165/08454.htm (Utolsó letöltés: 2012. november 15.) 77
