A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)

Décsey Sándor: Adalékok Tapolca szocializmus kori történetéhez. Válogatás az Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Bizottságának irataiból

A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története „Több városban a történelmi évfordulók megünneplése széleskörű kö­zségfejlesztő, városszépítö tevékenységgel kapcsolódott egybe. Tapol­cán a Batsányi emlékünnepségre, Kőszegen a várvédelem 400 éves év­fordulójára, egész házsorokat hozott rendbe, parkosításban és területren­dezésben vett részt a népfront felhívására a lakosság.”34 „Egyedi” iratok Mint már említettem vannak a Bizottság anyagában olyan iratok is, amelyek kifejezetten Tapolcára, tapolcai személyekre vonatkoznak. Ilyenek például a különböző állami kitüntetések javasoltakról szóló előterjesztések. A Bizottság 1972. március 14-ei ülésén támogatta a Művelődésügyi Minisztérium művészeti középdíjak adományozására vonatkozó előteljesztését, amelyben a Balázs Béla díj I. fokozatára javasolták Vámos László fotóművészt.35 A Bizottság 1977. feb­ruár 15-ei ülésén megtárgyalt kulturális minisztériumi előterjesztés alapján meg­kapta az Érdemes Művész díjat is.36 A javaslattevő a Kulturális Minisztérium Képzőművészeti Osztálya és a Képzőművészek Szövetsége volt. A Bizottság iratai között egy másik tapolcai születésű képzőművész, a szob­rász Marton László állami elismerésével kapcsolatos iratokat is találunk.37 O az Érdemes Művész díjat 1973-ban a Kiváló Művész elismerést pedig 1980-ban kapta meg. Az 1973. február 20-ai ülésre készült előteijesztésben a javaslat in­doklásaként a következők szerepelnek: 34 A Hazafias Népfront Elnökségének jelentése a Hazafias Népfront III. kongresszusá­nak. MNL OL M-KS 288-22. 1964. 7. őe. 161. 1963-ban volt a tapolcai költő születésé­nek 200. évfordulója. 35 MNL OL M-KS 288-41. 177. öe. 63. Vámos László (Tapolca, 1912. április 15. - Bu­dapest, 1983. december 2.) Bécsben nyomdásznak tanult, 1939-től foglalkozott fényké­pezéssel. Alapítója és szerkesztője a Dolgozó Világlapja című képes hetilapnak. 1953-tól a Fővárosi Fotó Vállalatnál megszervezte a színes fotózást, létrehozta az első nagyobb színes labort. A Fotóművészek Szövetségének alapítója, 1956-1960 között főtitkára. Kilenc jelentős albuma jelent meg magyar és idegen nyelven. Kertész (összeáll.) 2000: 248-249. 36 MNL OL M-KS 288-41.278. őe. 32. 37 Marton László (Tapolca, 1925. november 5. - Budapest, 2008. október 5.) Kossuth- díjas szobrászművész. Országszerte másfélszáz köztéri alkotása található, Budapesten 40-nél is több. Legismertebb alkotásai közül érdemes megemlíteni József Attila rakpar­ton lévő szobrát és a Kiskirálylányt, amely a budapesti korzó mellett szülővárosában és Tokióban is megtalálható. Nevéhez fűződik többek között ifj. Vastagh György budai várban álló Görgey lovas szobrának rekonstrukciója is. Munkásságával kapcsolatban lásd: www.martonlaszlo.hu (Utolsó letöltés: 2012. november 15.) 76

Next

/
Thumbnails
Contents