A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Czetz Balázs: A Rákosi-korszak ipar- és településfejlesztési koncepciói Fejér megyében
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története Az Enyingi járás és a hozzá tartozó kilenc község, illetve ezzel kapcsolatos feladatok befejezésére 1950. január 31-ig került sor. A területátcsatolás hatályba lépésének időpontját 1950. március 15-én 0 órában állapították meg. Ba- konysárkány (Fejér megye Móri járásától Komárom megyéhez) átadására 1950. március 8-án került sor azzal a kikötéssel, hogy a község átvétele közigazgatási és felügyeleti szempontból 1950. március 16-án 0 órakor lép hatályba. Sza- badhídvég átadására (Somogy megyétől Fejér megyének) 1950. január 31-én került sor azzal, hogy a hatálybalépési időpontja 1950. február 1-jén 0 óra 0 perckor lép életbe. Határoztak arról is, hogy a folyamatban lévő ügyeket az átadó megyék intézzék 1950. március 11-ig. A beérkező ügyeket ugyaneddig az időpontig az átadó megyék iktatták, az ezután beérkező ügyiratokat az átadó megyék alispáni hivatalai megküldték az átvevő megyéknek. Rendelkeztek arról is, hogy az „átadó megyék a március 15-ét megelőző három vasárnap a közérdekű hírszolgálatban az átcsatolást megelőző három egymás után következő napon pedig a helyileg szokásos egyéb módon a lakosság tudomására hozzák az átcsatolás tényét és azt, hogy ügyeikkel azután az átvevő megyéhez forduljanak. Az átadó és átvevő megyék hivatalos lapjában a közhírré tételt szintén meg kell tenni”.32 A terület-átcsatolások után a megyének hat közigazgatási járása lett az adonyi, az enyingi, a móri, a sárbogárdi, a székesfehérvári (egyes esetekben központi néven) és a váli.33 1950-ben két új község megalapítására került sor: Aggszentpéter, Alsó- besnyő, Bevárpuszta, Felsőbesnyő, Göböljárás, Györgymajor, Iváncsa vasútállomás és őrházak, Kolompos, valamint Új máj or településrészekből alakult meg Besnyő (ideiglenes nevén Besenyő) község. A település központja nem az eredeti elképzelésekben szereplő Göböljáráson alakult ki, hanem a felsőbesnyői részen, s ezzel az ősi göböljárási településközpont megszűnt.34 Ugyancsak ekkor alakult Hantos is, Kishantos, Középhantos, Nagyhantos, Nagyhantosi Erdőmajor és Világos településrészek összevonásából. 1951 májusában a megye északkeleti részében a polgárháború elől az országba menekült görögök számára előbb Görögfalva, majd 1952 áprilisától Beloiannisz néven alapítottak új községet. 1952-ben pedig a zirci rend volt birtokán Heves megyei telepesekkel alakult meg Nagykarácsony Kiskarácsonyszállás, Ménesmajor, Nagygyörgyszállás, Nagykarácsony-szőlőhegy, Nagykarácsonyszállás összevonásával. Ugyanebben az évben Ágostonpuszta, Fánimajor, Feketepuszta, Pálmajor, Pinkócpuszta összevo32 MNL FML IV. B. 405. b. I. 52. Fejér vármegye területének rendezése. 5201/1950. 33 Farkas 1989a: 111. 34 Bödő - Czetz 2009: 129. sz. dokumentum. 60
