A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Czetz Balázs: A Rákosi-korszak ipar- és településfejlesztési koncepciói Fejér megyében
násával alapították Mátyásdombot35 (195 2. júliusig Feketepuszta ideiglenes néven). Egyes esetekben politikai töltettel bíró községnév-változásokra is sor került a korszakban: 1948-ban Szolgaegyházából Szabadegyháza, 1950-ben Ka- jászószentpéterből Kajászó, 1951-ben Váldobozból Alcsútdoboz, Hercegfal- vából Mezőfalva lett.36 Az 1949-es alkotmány V. fejezete, amely az államhatalom helyi szerveiről szól, már tanácsokról rendelkezett, s ezzel előrevetítette a közigazgatási rendszer alapvető átalakításának közelgő tervét. A kommunista hatalomnak régi törekvése volt a közigazgatási reform, amely már az 1947-es választások után megjelent kormányprogramban is szerepelt.37 Egy évvel később az MDP programnyilatkozatában azonban még egyfelől az önkormányzatok megerősítéséről olvashatunk, másfelől célul tűzték ki, hogy népi jellegűvé teszik a közigazgatást.38 A közigazgatás átalakítását előkészítő munkafolyamatok során két alapvetően ellentétes elképzelés merült fel. Az egyik, a szovjet mintára létrehozandó tanácsrendszer mellett tette le a voksát, a másik a meglévő önkormányzati struktúrát alakította volna át. Az alkotmány megjelenésének idejére egyértelművé vált, hogy az országban is a tanácsrendszer kerül bevezetésre és ezzel a hosszú időre visszatekintő magyar önkormányzatiságot felszámolják.39 1950. május 10-én terjesztette az országgyűlés elé a kormány az úgynevezett tanácstörvényt,40 amelyet május 18-án hirdettek ki. A közigazgatás átszervezésével és a nagyléptékű ipari beruházásokkal Fejér megye társadalmi, gazdasági viszonyai alapvetően változtak meg. A korábban elsősorban mezőgazdasági termelést folytató, iparban gyengébb megye fokozatosan átalakult, megjelent a nehézipar majd később a feldolgozóipar is. Egyre nagyobb szerep jutott a nyersanyag bányászatnak és az előkészítésnek is. Ezek a beruházások máig ható változásokat okoztak, és olyan gazdasági, társadalmi problémák forrásaivá váltak, melyekkel a 1980-as és 1990-es években az ország más, ugyancsak erőltetetten iparosított vidékeinek és „csinált városainak” szintén szembe kellett nézniük. Egyes településeknek sikerült megküzdeniük a múlt örökségével és viszonylagosan zökkenőmentesen alkalmazkodtak a megváltozott körülménykehez, mások azonban még a mai napig is nyögik az ötvenes évek elhibázott gazdasági lépéseinek következményeit. Akárhogy is alakult ezen ipari centrumok sorsa, a RákosiCzelz Balázs: A Rákosi-korszak ipar- és településfejlesztési koncepciói Fejér megyében 35 A község a hagyományokra hivatkozva a Mátyásfalva nevet szerette volna felvenni, amelyet a megye is támogatott és javasolt a Belügyminisztériumnak, ott azonban ezt nem fogadták el. MNL FML XXIII. 2. a. 1952. február 13. 36 Helységnévtár 1962. 37 Farkas 1989b: 62. 38 A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata. Izsák 1998: 24. 39 Csizmadia 1976: 538-541. 4(1 1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról. 61
