A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Czetz Balázs: A Rákosi-korszak ipar- és településfejlesztési koncepciói Fejér megyében
Czetz Balázs: A Rákosi-korszak ipar- és településfejlesztési koncepciói Fejér megyében soroltak az I. osztályba. Fejér megyében Székesfehérvár, Dunapentele28 és Bodajk29 tartozott a kiemelt osztályba. Az ’50-es években Dunapentele (Sztálin- város) intenzív városfejlesztésének köszönhetően - amely jelentős forrásokat kötött le a megyében és visszafogta Székesfehérvár fejlődését - Fejér megye kétpólusú, kétközpontú megyévé vált. Az osztályba sorolást megelőzően a közigazgatás átalakítását előkészítendő komoly területrendezésre került sor, amely Fejér megyét is alapjaiban érintette. Elsőként, még a közigazgatási átalakítástól függetlenül, 1949. február 1-jei hatállyal Pusztazámort Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolták. Ezt követően a 4343/1949 minisztertanácsi határozat 3. paragrafusának 3. bekezdése értelmében Fejér megyétől Komárom megyéhez csatolták Bakonysárkány nagyközséget. Veszprém megyétől - Balatonfőkajár, Balatonkenese, Siófok, valamint a csajági és balatonszabadi körjegyzőségek kivételével - Fejér megyéhez csatolták az Enyingi járást és településeit, illetve Somogy megyéből Szabadhídvég nagyközséget (a község szintén az Enyingi járás része lett).30 31 Az újonnan a megyéhez csatolt kilenc település lakosainak száma és területe: Dég nagyközség 4551 lakos 16 187 kh Enying nagyközség. 5880 lakos 11 942 kh Balatonbozsok kisközség 830 lakos 1976 kh Lajoskomárom nagyközség 3240 lakos 9495 kh Lepsény nagyközség 2525 lakos 6642 kh Mezőkomárom nagyközség 1920 lakos 5680 kh Mezőszentgyörgy nagyközség 1728 lakos 4152 kh Mezőszilas nagyközség 4421 lakos 17 163 kh Szabadhídvég nagyközség 2246 lakos 7660 kh Összesen 27 341 lakos 80 877 kh 28 1 951. november 7-én Dunapentelén épülő vasmű felvette Sztálin nevét és vele együtt az épülő várost is Sztálinvárosnak keresztelték el. 1956 októberében rövid ideig visszatértek a Dunapentele és a Dunai Vasmű elnevezéshez. 1957. április 3-tól a várost ismét Sztálinvárosnak hívták, egészen 1961. november 24-ig, onnantól Dunaújváros. A vasmű nem vette vissza Sztálin nevét. Matussné 2001: 7. A szocialista városfejlődésről lásd: Germuska 2004. 29 Annak, hogy ez a Jelentéktelen” település ilyen előkelő helyet kapott a fejlesztésre ítélt községek között, az volt az oka, hogy az itt 1949 óta épülő mintabánya mellé egy új bányászvárost is álmodtak a politikai döntéshozók. Részletesen lásd: Czetz 2007. 30 4343/1949. (XII. 14.) MT számú rendelet a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában. 31 MNL FML IV. B. 405. b. I. 52. Fejér vármegye területének rendezése. 5201/1950. 59
