A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Czetz Balázs: A Rákosi-korszak ipar- és településfejlesztési koncepciói Fejér megyében
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története szocialista átszervezése. Ez a folyamat találkozott az ötéves tervben megfogalmazott elvekkel is, amely az ipari munkások létszámának radikális növelését célozta. Ám az ipari körzetekben megjelenő nagyszámú új munkavállaló nem tudott emberi körülmények között élni, lakni és családot alapítani, fenntartani.24 25 Míg a vonzó ipari körzetekben a lakáshiány okozott problémát, addig a fokozatosan elnéptelenedő falvakban üresen álltak a házak. Ugrásszerűen nőtt az ingázók száma is, akik a rossz közlekedési viszonyok miatt sokszor csak igen ritkán tudtak hazajutni, vagy a szabadidejük nagy részét a közlekedéssel töltötték el. Az újonnan épült lakások elosztása is ellentmondásokat szült. A nagy beruházások mellett épülő lakásokat az építtető minisztérium építőipari vállalatai27 húzták fel, és osztották el saját dolgozóik között. A tanácsok által kiosztott lakások száma 30 százalék alatt maradt 1953- 54-ben. Az oly sokszor hangoztatott mezőgazdasági jellegű települések fejlesztése ezzel szemben teljesen ellentétesen alakult, mint az ipari centrumoké. A településfejlődés szempontjából olyan fontos nagyberuházásokból 1950-ben egy sem volt mezőgazdasági jellegű. A nem ipari jellegű települések közül elsősorban azok számíthattak támogatásra, amelyek valamilyen igazgatási szerepkört töltöttek be. Ezek közül is kiemelt volt a megyei, illetve kisebb mértékben a járási székhely. Az 1951. évi 1. számú törvényerejű rendelet 3. paragrafusa rendelkezik az ország településeinek osztályba sorolásáról. Három kategóriát különböztettek meg. Az elsőbe azokat a városokat és községeket sorolták, amelyeket az egész népgazdaság szempontjából nagyjelentőségűnek ítéltek. A második kategóriába az elsőbe be nem sorolt jelentősebb települések tartoztak, a harmadik pedig az egyéb kategória volt.26 A rendelet szűkszavúsága mellett is sokatmondó. A településpolitika irányítói az I. osztályba sorolt településeket tekintették a kialakítandó új szocialista városhálózat legfontosabb elemeinek, és ezek fejlesztését tartották kiemelten fontosnak, akár a többi kárára is. Az osztályokba sorolást az MDP Politikai Bizottsága 1951. május 3-án határozta meg Vas Zoltán előterjesztése alapján.27 Budapesten és Miskolcon kivül 72 települést 24 A megyében Sztálinvárossal együtt 1951-ben 1244, 1952-ben 1851, 1953-ban 1993 lakás épült. KSH 1956: 199. 25 Fejér megyében 1954-ben 8 minisztériumi (13 304 fővel), 3 tanácsi (508 fővel) és 6 szövetkezeti (324 fővel) építőipari vállalat működött. Ebben az évben ezek a vállalatok 1545 lakást építettek fel, ezen túl magánerőből további 335 épült. KSH 1958: 76., 223. 26 1951. évi 1. számú törvényerejű rendelet a város és községrendezésről. 27 A határozat elérhető: Az első osztályba sorolandó települések (72 város, illetve község). (Utolsó letöltés: 2012. november 15.) http://www.digitarchiv.hu/faces/ffameContentGenerator.jsp?ADT_ID=41004&MT=l (Utolsó letöltés: 2012. augusztus 15.) 58
