A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Czetz Balázs: A Rákosi-korszak ipar- és településfejlesztési koncepciói Fejér megyében
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története munkáiban a csehszlovák vállalatokon kívül részt vett az Április 4. Gépgyár, a Villamos Állomásszerelő Vállalat, a Villamosipari Szerelő Vállalat és az ÉM Gyárkéményépítő és Kazánfalazó Vállalat. A beruházás fontosságát jelzi, hogy a munkálatokat kormánybiztos irányította. Az előre kitűzött végső határidő előtt (1954. november 1.) két hónappal szeptember 9-én helyezték üzembe az utolsó gépegységet. Ezzel még nem zárult le az erőmű építése, hiszen a hiányosságok pótlása a turbina- és kazánhibák javítása egészen 1956 őszéig tartott. Fontos ipari beruházás volt még a megyében,17 a Vadásztölténygyár,18a bauxitüzem,19 illetve a Könnyűipari Szerszámgyár is.20 Nagy szerepet játszottak még az ipari termelésben a megye északi részén üzemelő szénbányák, melyek 17 A KSH adatai szerint 1954-ben a következő fontosabb minisztériumi iparvállalatok léteztek a megyében: Balinkai Szénbánya Vállalat, Pusztavámi Szénbánya Vállalat, Gánti Bauxitbánya, Iszkaszentgyörgyi Bauxitbánya, Dunai Vasmű, Székesfehérvári Könnyűfémmű, MÁV Székesfehérvári Járműjavító Üzemi Vállalat, 5. számú Épületelemgyár, Sztálinvárosi Tüzállógyár, Kolorit Fehérítő- és Festőgyár, Szabadegyházai Szeszgyár, Fejér és Veszprém Megyei Malomipari Vállalat, Székesfehérvári Gázgyár, Fejér Megyei Tőzegkitermelő és Feldolgozó Vállalat, Lajoskomáromi Téglaüzem, Fejér Megyei Téglaipari Vállalat, Velencei Nádgazdasági Vállalat, Finommechanikai Javító Vállalat, Székesfehérvári Autójavító és Garage Vállalat, Székesfehérvári Bútoripari Vállalat, Székesfehérvári Nyomdaipari Vállalat, Sztálinvárosi Nyomdaipari Vállalat, Sztálinvárosi Vegyesipari Vállalat, Fejér Megyei Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat, Szesz és Szikvízipari Vállalat, Székesfehérvári Sütőipari Vállalat, Sztálinvárosi Sütőipari Vállalat, Bicskei Sütőipari Vállalat, Móri Sütőipari Vállalat, Sárbogárdi Sütőipari Vállalat. KSH 1958: 53-59. 18 Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. 1939-ben telepített részleget Székesfehérvárra hadi ipari célból. A gyárat 1948. márciusban államosították. A vállalat termelésében az 1950-es évektől a híradástechnika dominált. Videoton 1970. 19 A Magyar Bauxitbánya Rt. 1941-ben döntött alumínium-hengermű létesítéséről Székesfehérváron. Az építkezés 1942-ben indult, és a gyárban 1943 áprilisában kezdték meg a termelést. A háború alatt a gyártelep komolyabb sérüléseket nem szenvedett, viszont a kiürítés során az eszközállományt jelentős veszteségek érték. A jóvátétel miatt a cégek német tulajdonú részvényei szovjet kézbe kerültek. így 1946-ban megalakult a Magyar Bauxitbánya Magyar-Szovjet Bauxit-Aluminium Rt., majd 1950-ben több cég fúziójával a Magyar-Szovjet Bauxit-Alumíniumipari Rt. (MASZOBAL). 1954-ben a jóvátétel teljesítése után - a többi vegyes vállalathoz hasonlóan - a magyar állam megvásárolta a szovjet tulajdonú részt. Kovács - Nemes - Orsi 1976. 20 A gyár a budapesti DANUVIA harmadik gyáregységeként létesült, a 13 600 m2-es csarnok 1943 végére készült el. A háború miatt a modem gépekkel frissen berendezett gyárat leszerelték és elszállították. 1949 májusában alakult meg a Székesfehérvári Köny- nyűipari Szerszámgép Beruházási Vállalat. Mivel a csarnok motorkerékpár-gyártásra készült, nem volt megfelelő a szerszámgépgyártásra, ezért átépítették. 1951-re elkészült a gyár saját öntödéje és működését Könnyűipari Szerszámgépgyár néven folytatta. Csukly 1963. 56
