A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Czetz Balázs: A Rákosi-korszak ipar- és településfejlesztési koncepciói Fejér megyében
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története tervgazdaság bevezetésének fontos lépése volt az Országos Tervhivatal 1947-es felállítása,6 majd a megyékben fokozatosan a tervkirendeltségek megszervezése. 1949. október 4-én, Székesfehérváron alakult meg a megyei tervkirendeltség Győrök Ferenc7 vezetésével. A kirendeltség az Országos Tervhivatalnak a megyében elhelyezett osztálya volt, s mint ilyen, a központ hatáskörében működő szervként funkcionált. Feladatát így határozták meg: „az országos tervbe való bekapcsolódás, a megyei terv továbbvitele lesz a kirendeltség feladata”. 1950-től már a kirendeltség intézte a megye beruházásait. Meghatározott keretösszeggel rendelkezett, amelyen belül teljesítette a megye területén a beruházásokat. Felhívták a kirendeltségvezető figyelmét arra, hogy minden problémát a párttal tárgyaljon meg, „igy a párt és a kirendeltség politikailag és gazdaságilag együtt irányítják a megye fejlődését”.8 1950-ben Dunapentelén kezdődött Fejér megye legnagyobb szabású ipari beruházása, a Dunai Vasmű építése. Az MDP Központi Vezetősége 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó város felépítéséről, amelynek célja az volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehézipart. A Minisztertanács 1949. december 28-án kelt határozata9 értelmében a Mohács mellett megkezdett (és a megromlott magyar-jugoszláv kapcsolatok miatt leállított) kohászati kombinát építkezését Dunapentelén kellett folytatni. Az előkészítő munkák 1950 januárjában kezdődtek meg, a tényleges építkezés azonban csak ősszel indult be. Az Országos Tervhivatal 1950. szeptember 7-én készítette el Dunapentele városfejlesztési programját, amely szerint „a vasmű munkaerő-szükséglete az első ötéves tervben 6000, a segédüzemeké 1200 fő. Az új város lélekszáma perspektívában a kiszolgáló lakosságot és a családtagokat beszámítva kb. 30 000-re10 11 becsülhető.”11 1951. május 1-re készültek el az első épületek, ám már két nappal korábban megszületett az a határozat, amely rendelkezett a település várossá 6 Honvári 2000: 463. 7 Győrök Ferenc (1897-1972) Csákváron született, édesapja mesterségét követve ácsnak tanult. Az első világháborúban az olasz fronton hadifogságba esett, ahonnan három év múlva 1920-ban tért vissza. 1945-ben lépett be az MKP-ba. 1946-ban a Fejér Vármegyei Nemzeti Bizottság titkára, valamint a megyei földbirtokrendező tanács elnöke. 1946-tól a megyei pártbizottság tagja, 1948-tól szervezőtitkára. 1950-től a megyei tanács tagja és a tervosztály vezetője. 1957-ben ment nyugdíjba, mint a megyei tanács terv-statisztikai és pénzügyi osztályának vezetője. 8 MNL FML IV. B. 405. b. I. 9. Vármegyei tiszti értekezletek jegyzőkönyvei. 9 Erdős - Pongrácz 2000: 244. 10 A népszámlálás adatai szerint 1949-ben 3949-en, 1960-ban 30 976-an laktak a településen. A lélekszám 2001-ben sem érte el az 55 000 főt. 11 MNL FML XXIII. 2. b. 169/1950. 54
