A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Czetz Balázs: A Rákosi-korszak ipar- és településfejlesztési koncepciói Fejér megyében
fejlesztéséről.12 Az építkezés és a munka egyáltalán nem haladt megfelelően. Jellemző momentum, hogy 1951-ben a pártválasztmány a dunapentelei munkafegyelem megszilárdításának kérdéséről tárgyalt. Bár párthatározat is született arról, hogy az építkezésnek 1953-ra be kell fejeződnie és a termelésnek 1954-ben meg kell indulnia,13 a Dunai Vasmű teljes vertikumának kiépítése csak 1965-re fejeződött be. 1954-re csupán a két nagyolvasztó és az acélmű két Siemens-Martin kemencéje lett kész. A vasmű - ahol ezen a napon csapoltak először- és az épülő város 1951. november 7-én vette fel Sztálin nevét.14 A Fejér megyei Inotán indult meg 1950 márciusában a megye második nagyberuházása. Az első ötéves terv értelmében a várpalotai szenet új erőmű épitésével villanyáram termelésére kellett felhasználni, ennek segítségével, pedig alumíniumkohót kellett működtetni. Az új üzemeket az ekkor még Fejér megyei Inota határában szándékoztak felépíteni. Inota Fejér megyei település volt egészen 1951. október 21-ig, amikor a belügyminiszter rendeletében Inota községet egész területével Veszprém megyéhez csatolta, és egyesítette Várpalota községgel, egyben elrendelte, hogy az egyesített községekből Várpalota ideiglenes néven várost kell alakítani.15 Az építési munkálatok 1950 márciusában kezdődtek meg és 1951. november 7-én már fel is avatták a hőerőművet, amelyet egy hónap múlva, 1951. december 6-án kapcsoltak rá az országos hálózatra. A feszített tempójú építkezésnek köszönhetően 1952. augusztus 18-án már az alumíniumkohóban is megtarthatták az első csapolást. A Népgazdasági Tanács határozata értelmében csehszlovák eljárás és berendezések igénybevételével készült el az erőmű, melynek működését elsősorban a várpalotai szénvagyonra alapozták. Az erőmű hét gőzkazánból és hat turbógenerátorból állt és kezdetben 120 MW-os teljesítményű volt.16 Az 1949-ben született államközi megállapodás értelmében, a csehszlovák fél által biztosított tervek alapján magyar vállalatok végezték az építést, a csehszlovákok pedig a belső villamos berendezéseket szállították és üzemelték be. Az erőmű alapító levele 1950. november 29-én kelt, ekkor még Inotai Erőmű Vállalat néven. A beruházást az Erőmű Beruházó Vállalat (ERBE) vezette. A Magyar Gyárépítő Vállalat kezdte meg az építkezést, majd a 31-es Állami Építőipari Tröszt vette át és fejezte azt be. A hőerőmű szerelési és gépészeti Czetz Balázs: A Rákosi-korszak ipar- és településfejlesztési koncepciói Fejér megyében 12 1007/1951. (IV. 29.) számú minisztertanácsi határozat Dunapentele községnek várossá fejlesztése tárgyában. 13 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a Dunai Vasmű építésével kapcsolatos feladatokról. Izsák 1998: 119. 14 A Központi Vezetőség Párt és Tömegszervezetek Osztályának levele a Dunai Vasmű átkeresztelése alkalmából tartandó ünnepélyről. MNL FML XXXV. 1.9. 2/125 őe. 15 5203-2/1951 (X. 18.) BM számú rendelet Várpalota és Inota községek egyesítéséről és várossá fejlesztéséről. Könczöl 1988. 16 Bráz é. n. 94-98. 55
