A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Cserős Borbála: Új város – új káderek: Várpalota az 1950-es évek első felében. A helyi politikai elit kiépítésének folyamata és forrásai
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története Nemzeti Stadion sporttere. Külső, fedetlen pillérei mint valami hatalmas fésű, vagy gereblye fokai emelkednek az ég felé. Körülöttük a »kisebb«- a valóságban ugyancsak tekintélyes terjedelmű - építmények: a 140 méter hosszú raktár, a hatalmas vezénylőterem - az erőmű szíve. Az erődítményhez hasonló vízlágyító, ahol kémiailag alakítják át a kazánkövet okozó keményvizet ártalmatlan lágyvízzé. A műhelyépületek, a terjedelmes széntér, a víztárolómedencék, az igazgatóság és a tűzoltó- laktanya. Az építkezést gombaként nőtték körül a hosszúkás alakú földszintes házak: az ideiglenes munkásszállók, az irodák, a Népbolt, a posta, a trafik, a mozi, az étterem, a könyvtár, a fürdő - mindazok az építkezések, amelyet szaknyelven »felvonulásnak« neveznek. Ezzel a katonai kifejezéssel is jelezve, hogy az építkezés harc: gigászi harc az idővel és az anyaggal, harc a békéért, háború a háború ellen.”23 Nem szól a cikk az erőmű építésének fizikai körülményeiről, az ott elvégzett munka nehézségéről, de ezzel kapcsolatban nem lehetnek illúzióink. Az építkezés tempóját - az erőltetett ütemet sugallva - így összegzi a Népszava cikke: „Az inotai Erőmű építkezéséhez hasonló gyorsasággal nem épült erőmű, nemcsak Magyarországon, hanem a Szovjetunió kivételével, egész Európában sem. Régebben csak egy kazán beszerelése is esztendőt vett igénybe. Erőmű építése pedig gyakran évtizedeket. Inotán múlt év [1950 — Cs. B.] májusában tették az első kapavágást, augusztusban kezdtek a pillérek emeléséhez, december végefelé pedig megindult az I-es kazán szerelése és november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára az első gépegységek már megindítják a meleget és fényt adó áram szolgáltatását.”24 A villamosenergia-termelés mellett az alumíniumkohászat volt a „szocialista népgazdaság” másik húzóágazata Várpalotán: „Óriási Ütemű fejlődés bontakozott ki az ágazat 1948. február 6-i államosítását követően a magyar alumíniumiparban. Ennek egyik lépéseként 1949-ben hoztak döntést az Inotai Alumíniumkohó építésére, a következő években pedig már kezdetét vették a földmunkák.”25 23 Népszava, 1951. július 25. 3. (Kiemelés az eredetiben.) 24 Népszava, 1951. július 25. 3. (Kiemelés az eredetiben.) 25 Bráz 1985: 94. 32
