A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Nagy Szabolcs: „Rekonstrukció” és „rehabilitáció”. Veszprém belvárosának Kádár-kori „ modernizálása ”
célokra létrehozott ingatlanok voltak, mint amely szerepet tervezőik az újonnan felépítendőknek szántak) nem szolgáltat(hat)ott elegendő indokot a terület „szanálásához”, miért döntöttek mégis a teljes bontás mellett az illetékesek? A már idézett Pap-cikkben a következők olvashatók: „A kezdeti időszakban legtöbb esetben a meglevő adottságok és a rendelkezésre álló lehetőségek felhasználásával, lényegében kompromisz- szumok alapján történtek a telepítések és fejlesztések. Példa erre a Vegyipari Egyetem elhelyezése, amely egy félig kész, más célra szánt épület átalakításával jött létre a jelenlegi helyén.14 Hasonló kompromisszum volt a kórház bővítésének megoldása vagy egy-egy foghíjas terület beépítése az adott időszakban, amikor a lakáshelyzet gyors megoldása érdekében a legsürgősebb feladatokat végre kellett hajtani. [...] Lényegében az 1960-as évektől kezdve került Veszprém város abba a helyzetbe, hogy a városközpont kialakításához hozzáláthattunk, most már szigorúan ragaszkodva az azóta többször is megvitatott és kiigazított általános városrendezési tervhez. A város vezetői és a lakosság számára mindez sok áldozattal járt, amelyet szívesen vállalt mindenki a sokkal szebb és jobb reményében. Példaként talán csak annyit említenék meg, hogy mintegy 256 lakás szanálása vált szükségessé, s ezen az áron sikerült megvalósítani Veszprém városnak valóban modem, minden igényt kielégítő központját. Külön dicséret illeti a tervező kollektíva munkáját, akik véleményem szerint kiválóan oldották meg ebben az ezeréves városban a modem városközpont kialakítását úgy, hogy az szervesen kapcsolódjon a régi történelmi városmaghoz, így alakítva egy egységes új várost. [...] Bízunk benne, hogy hasonlóan az elmúlt huszonöt évhez, a jövőben is minden támogatást megkapunk a magyar építőművészek, tervezők, kivitelezők, állami szerveink részéről ahhoz, hogy Veszprém valóban modem ipari várossá, tudományos központtá váljon, és ehhez megfelelő városszerkezettel is rendelkezzen.”15 Pap János szavainál részletesebben foglalta össze a „városrekonstrukció” szükségességének indokait, a tervezés alapvetéseit az új központot tervező Márton István. „A tervezés alapadottságait több lényeges elvi és gyakorlati kérdés határozta meg.- A VATI által készített rendezési tervek, amelyeknek beépítési tervlapjai 1965-ig meghatározták a városközpont építési feltételeit. Nagy Szabolcs: Rekonstrukció ” és „rehabilitáció " 14 Az egyetem fö épületét eredetileg pénzügyigazgatóságnak szánták. 15 Papp 1969. 193
