A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Nagy Szabolcs: „Rekonstrukció” és „rehabilitáció”. Veszprém belvárosának Kádár-kori „ modernizálása ”
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története- A tervezési területnek a történelmi város szerkezetében meghatározott szerepe és ezen belül korszerű városközpont kialakításának igénye.- A városon átmenő 8-as számú grazi főközlekedési út jelenlegi nyomvonala, továbbá a KPM új közlekedési koncepciójából adódó (kisvasút megszüntetése) új Felszabadulás út nyomvonalának meghatározott helye.- A területre 1965-ig érvényes VÁTI rendezési terv beépítési tervlapja alapján megépített létesítmények. (MÁVAUT PU., Piac, MSZMP Irodaház, Szálloda, Állami Áruház, Bányatröszt Irodaház.)- A történelmi városban meghatározó jelleggel bíró, régebben megépített létesítmények (jó állagú nagy épületek, továbbá műemlék védettséggel bíró tömbök) figyelembevétele.- Az a törekvés, hogy a rendezési terv szerint elhelyezett épületegyüttes „Főtéri" koncepcióját kibövítse egy összefogott mai igényeknek megfelelő városközponti együttessé.- Az a cél, hogy a belátható időn belül megvalósítható tömbökben ne ismétlődhessen meg kifogásolható koncepciójú épületek telepítése.- A történelmi városmaghoz kapcsolódó részek megtartása, annak érdekében, hogy ezen területek megbontása véglegesített programok alapján történjék.- Az az elhatározás, hogy - az új városközpontnak - mind építészetileg, mind formailag a jelen kor igényeit feltétlen ki kell elégítenie.” Mindezek alapján a kor döntéshozói, szakemberei által az átépítés indokául felsorakoztathatott érveket alapvetően négy csoportba sorolhatjuk. Az első a városban mutatkozó égető lakáshiány. A felduzzadt lakosság miatt valóban rendkívül szükségesnek mutatkozott új lakónegyedek létrehozása. Azonban a helyszín kiválasztása már nem ilyen egyértelműen kényszerű. A város terjeszkedésének irányai ugyanis a korszakban már nagyjából tudottak voltak: a balatoni vasút 1969. évi megszűnésével a város egyetlen vasútállomása az addigi Veszp- rém-külső állomás maradt. Emiatt s más indokok mentén is (például a Márton által fentebb említett új jelentőséget, nyomvonalat kapott Felszabadulás út) kézenfekvőnek mutatkozott a frissen főpályaudvari szerephez jutott állomás, s a belváros közötti jelentős nagyságú beépítetlen terület lakásépítési célú felhasználása. Ez az ötlet a tárgyalt események lezárulása után alig pár évvel, a Felszabadulás úti lakótelep kialakítása által valósággá is vált. Jellemző a területben rejlő potenciálra, hogy ma a város lakosságának közel 50%-a itt lakik. Második egy szintén objektívnek tekintett érv: a város központján rendkívül bonyolult nyomvonalon keresztül vezető 8-as számú főközlekedési út „kijjebb” terelése és balesetveszélyes vonalvezetésének egyszerűsítése. Való igaz, hogy főleg a lejtős Kossuth utca alsó végén található, nehezen belátható kereszteződése meglehetősen veszélyesnek számított, annál is inkább, mert egy korszakbéli 194
