A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)
Nagy Szabolcs: „Rekonstrukció” és „rehabilitáció”. Veszprém belvárosának Kádár-kori „ modernizálása ”
A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története illetve az a mögött található izraelita városrészben," valamint tőle északra, a részben ma is álló Kossuth utcán is. A Kossuth utcán túl, északi irányban meglehetősen zsúfolt beépítettségű, földszintes lakóházas övezet következett.11 12 Ezen a területen műemléki szempontból kiemelkedő jelentőségű épület nem nagyon volt található. Az előbb említett Búzapiac téren, a Kossuth utca nyugati végének déli során, illetve annak szomszédságában — ahol az épületek jellemzően a 19. század második felében épültek, mikor a város növekedése miatt szűknek bizonyuló eredeti piactér, a mai Óváros (akkori Rákóczi) tér helyett kellett a kereskedelmi és szolgáltatási szektornak helyet találni - viszont akadtak városképi szempontból jelentősnek mondható épületek, elég csak a zsinagógára, vagy az Elite kávéházra gondolnunk. A terület átépítését egyébiránt az esztétikai szempontok mellett a háborús károk sem indokolták. Egy korabeli felmérés szerint a város 2940 lakóházából a háború alatt mindösszesen 186 vált rommá, illetve 160 sérült súlyosan.13 2. Az elbontott Elite kávéház Ela sem a fentiek, sem pedig a helyszínen található épületek funkcionális „alkalmatlansága” (hiszen azok ugyanazon „belvárosi jellegű”, szolgáltatatás! 11 A zsinagógát a Bányatröszt épületébe építették be. A többi épület e mögött, a mai nagy banképület helyén állt. 12 Ez az úgynevezett „Cserhát” városrész. 13 MNL VeML V. 177. 1945. sz. nélküli tábla. 192
