A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)

Nagy Szabolcs: „Rekonstrukció” és „rehabilitáció”. Veszprém belvárosának Kádár-kori „ modernizálása ”

lakosok nem ismerték a város hagyományait, történelmét, érzelmileg nem kötődtek különösebben hozzá. Mindemellett természetesen a társadalmi kohézió is gyengült, a nagyszámú, helyi kapcsolatokkal nem rendelkező új lakosoknak még évtizedekre volt szükségük a természetes városi közösség kialakításához (ha az egyáltalán - egy szervesen fejlődő településben tapasztalható szinthez hasonlóan - valaha is megteremtődött).

Veszprém belvárosának témánk alapjául szolgáló területe eredetileg többféle építészeti övezetbe tartozott, többféle jelleget mutatott.

Nagy Szabolcs: Rekonstrukció " és „rehabilitáció ”

1. A veszprémi belváros 1927-ben

A terület déli részén a 19. század második felétől piactérként funkcionáló Búzapiac tér'0 feküdt. Itt döntően egyemeletes, illetve földszintes épületek álltak, melyek a helyszín jellegéből adódóan természetszerűleg magukban foglaltak üzlethelyiségeket, műhelyeket. Ez a jelleg folytatódott a tér nyugati oldalán, *

1(1 A forrásokban gyakran csak Piactér. Ezen területet körülbelül a jelenlegi nagy körforgalom, a Pártház, a „Lordok Házától” egy utcányit délre található vonal, a Bányatröszt épülete, illetve a „Hotel parkoló” déli során található, a lerombolást elkerülő épületek határolják.

191