A közép-dunántúli régió városainak szocialista kori története - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 29. (Budapest-Veszprém, 2012)

Nagy Szabolcs: „Rekonstrukció” és „rehabilitáció”. Veszprém belvárosának Kádár-kori „ modernizálása ”

szándékairól csak sejtéseink lehetnek.6 Mindezek ellenére is találhatunk olyan (részben alább bemutatott) forrásokat, melyek rávilágíthatnak a kor (elsősorban ideológiai meghatározottságú) városrendező elveire. Az alábbiakban tehát a korszakban, Veszprémben zajló nagyszabású átépítések kapcsán szeretnénk adalékokkal szolgálni egy országos jelenség jobb megértéséhez.

Veszprém városa sajátságos fejlődési úton keresztüljutott cl a II. világháborút követő időszakig. Az Árpád-kori település számára még egyértelműen előnyt jelentett a püspöki székhelystátus. Gyarapodásának megszűnte, az ország vezető városaihoz, s a környező, egyre jelentősebbé váló (mező)városokhoz viszonyított lemaradása a török hódoltság időszakával kezdődött. Végvár jellege miatt lakossága elköltözött (a mindenkori püspök is elhagyta a várost), házai elpusztultak, regionális gazdasági szerepe megszűnt. Itt nem részletezendő okok miatt a környező jelentős dunántúli településekhez képest, évszázadokon keresztül tulajdonképpen csupán másodlagos szerepet töltött be.7 Jellemző, hogy a török időktől egészen a II. világháború végéig, még a megyebeli örök rivális, Pápa is nagyobb volt, sok mutató tekintetében (például iparosodottság) fejlettebbnek számított.8

A város 1945 után új fejlődési korszakba lépett. A kommunista országvezetés a városnak és térségének rendkívül fontos szerepet szánt a magyarországi nehézvegyipar fejlesztésében. Ezt a célját egyrészt a már az előző rendszerben, a harmincas években kialakult, a városhoz közel található védett vegyipari ötszög (Pét, Peremarton, Fűzfő, Várpalota, Papkeszi), üzemeinek további fejlesztése, illetve a városban 1949-ben alapított egyetem, másrészt két országos kutató intézet a Nehézvegyipari Kutató Intézet és a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet odatelepítése által kívánta elérni. Ezekről a korábbi belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, sok éven át regnáló nagyhatalmú megyei párttitkár, Pap János Veszprém a korszerű városfejlesztés útján című cikkében a következőket írta:

„A hazánkban folyó történelmi jelentőségű átalakulások eredményeként Veszprém város életében is az elmúlt huszonöt esztendő alatt alapvető változások következtek be. Veszprém az elmúlt negyedszázad alatt töbNagy Szabolcs: ,, Rekonstrukció ’’ és „rehabilitáció ”

6 Sajnos a Veszprém Megyei Levéltárban őrzött megyei MSZMP, illetve Hazafias Népfront archívumok jelen pillanatban még nem rendezettek, ezért az esetlegesen ezekben található, jelen témára vonatkozó források sem ismertek. A korabeli városi, illetve megyei tanácsi és VB-iratok nem tartalmaznak a témával kapcsolatos érdemi információkat, de ezt a kutató a kor döntéshozói mechanizmusának működése miatt nem is várhatta el.

A város történetírása még meglehetős adósságokkal küzd. Várostörténeti monográfia nem áll rendelkezésünkre. A középkorral, koraújkorral kapcsolatban feltétlen meg kell említeni Gutheil Jenő, illetve Hungler József összefoglaló munkáit. A 18-19. század történéseit többek között Hűdi József és Lichtneckcrt András dolgozta fel cikkeiben. s A Magyar Statisztikai Évkönyv vonatkozó kötetei alapján.

189